Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)
Enzsöl Imre–Lővei Pál: A magyaróvári volt uradalmi malom és sörgyár építéstörténete az írott adatok és a helyszíni kutatás alapján
hasonlóan - a folyó két partján terült el, a déli, a város felőli oldalon nyugat felé nagyobb, bekerített résszel. Ezen a rajzon még nem szerepel a városi felső malom, amelyet pedig a Karlsruheban őrzött rajz már feltüntetett; igaz, minden felirat nélkül. Ezt a malmot 164730 ben építette (valószínűleg csak újjá) Haasen Hans molnármester. A malmot később 31 Draskovich Miklós, Mosón megye akkori főispánja váltotta magához, a későbbi ország32 bíró, aki Magyaróvárott a várkapitányi tisztet is betöltötte. Az uradalom ugyanis ezidőben az ő kezén volt. Apja, Draskovich (Hl.) János, addig horvát bán, 1646-ban lett az ország nádora. Mivel magyarországi birtokai nem voltak, Hl. Ferdinánd 1648-ban az óvári uradalmat engedte át neki zálogbirtokként, 10 évre 200 000 33 forintért. A főúr még ugyanebben az évben elhunyt, a zálog egyik fiára, a későbbi országbíróra, (H.) Miklósra szállt (+1687). 1671-ig volt az ő kezén, ekkor a kamara visszaváltotta. Ugyanekkor, 1671-ben Haasen Hans is visszakapta a malmát. A Draskovichok alatt az uradalmi malom együttese sokat fejlődött. Fehérváry László, Mosón megye iparáról írt cikkében 1648-ra tette a malomnak, mint a megye első gyárának megalakulását. Tőle vette át az adatot Haller János Mosón vár37 megye történelmi földrajza c. munkájában. Az évszám forrása nem ismert, bizonytalan voltát az is mutatja, hogy Haller a kéziratában egy helyütt az 1648-at 1618-ra javította ki, 38 amely a Moson-vármegye c. lap 1926-ban megjelent adatával egyezik. Az is kérdéses, hogy egyáltalán müyen kritériumok alapján lehetne ettől kezdve gyárnak tartani a már korábban is többször bővített malmot? 39 Annyi mindenesetre ismert, hogy 1661-ben a malmot ismét korszerűsítették, 2900 forintot költöttek a javítására, miáltal 1000 mérővel több gabona őrlésére lett képes. (1663-ban hozták jó állapotba a várat is, a török háborúk újbóli kezdete miatt.) Minden bizonnyal ezekkel az építkezésekkel kapcsolható össze az épületegyüttes ma is álló legrégebbi egységének, a háromemeletes magtárnak az építése. (7. kép) Déli homlokzatának földszintjén és emeletén, valamint a keleti homlokzat emeletén a falból ND monogramos téglákat bontottunk ki. (8. kép) A vastag, szabálytalan formálású betűk, a téglák egy részénél tükrösen fordított N-ek párhuzamai a közeli Győr 17. század közepi, harmadik negyedbeli tégláinak bélyegein találhatók meg. Az ND monogram feloldása - a birtoktörténet ismeretében - sem lehet más, mint N[icolaus] D[raskovich], vagyis az épület 1648 és 1671 között épült. Tudomásunk szerint ez Magyarország legkorábbi fennmaradt, ilyen méretű gazdasági épülete, közel egykorú is csupán a mai országhatárokon kívül említhető: a Batthyányakugyancsakháromemeletes magtára a burgenlandi Rohoncon (Rechnitz), talán 1672-ből. 41 A magtár északi és déli homlokzatán egyaránt előkerültek a mindhárom emeletet beborító, első vakolatréteg maradványai. (9. kép) A simított felületű főpárkány alatt az egész homlokzat habarcsos vakolatot kapott, csupán a három ablaksor alatt húzódott egy-egy keskeny sáv, amelyet egymás mellé helyezett, hosszú "kváderek" alkottak - körvonalaikat mélyített vonalak jelezték. A délkeleti sarkon a hasonló technikával kiképzett kváderezett sarok maradványa is feltárható volt. A délnyugati sarkon plasztikus kvádersarok húzódik 143