Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)
Enzsöl Imre–Lővei Pál: A magyaróvári volt uradalmi malom és sörgyár építéstörténete az írott adatok és a helyszíni kutatás alapján
sonról elnevezett megye területén. Ismertté vált szervezője a Győr nemzetségből származó "Owar"-i Konrád, aki jelentős birtokokat kapott a környéken, és felépítette a várat. Egy 1279-ből származó oklevél szerint a Sár (a Lajta régi magyar neve) partján már ekkor volg tak malmok. Az első okmány, amelyik a magyaróvári malmok problémájával részletesebben foglakozik, Erzsébet anyakirályné (Nagy Lajos édesanyja) kiváltságlevele 1354-ből. A vonatkozó kitételei a következők: -"...[a polgárok] saját malmaikat és bárhol lévő [más] malmokat mindenesetre [szabadon] használhatják, s [ugyan] azokkal kapcsolatos munkálatokra hatalommal és erőszakkal ne kényszerítsék őket..." -"...elrendeljük továbbá, hogy mindazokat az egyéb szabadságokat és kiváltságokat, amelyekkel Buda és az ország más városai rendelkeznek, az óvári polgáraink is élvezzék, de azért az ottani malmunkat és vámot királynéi felségünk részére tartjuk fenn...". Ez az oklevél a város területén lévő uradalmi malom létezésének első konkrét bizonyítéka. A város középkori kiterjedését figyelembe véve, továbbá azt a tényt, hogy a vízimalmok lehetséges elhelyezkedése behatárolt, a mai malom illetve közvetlen környezete erősen valószínűsíthető mint korai telephely. Konkrét helyét az eddigi feldolgozások egybehangzóan a Lajta bal - a vár felé eső - partjára teszik. Kútfőt nem jelölnek meg, az akként esetleg figyelembe vett - a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban lévő - irat, amely 1845-ben kelteződik, azonban csupán 1602-ig utal vissza. A bal oldali elhelyezkedést a folyó jobbra tartó (a sodrásviszonyokat befolyásoló) kanyarulata mindenesetre valószínűsíti, mint ahogy az a tény is, hogy a legkorábbi (16. századi) váralaprajzokon ábrázolt földnyelv a Lajta és a várárok között annak ellenére fennmaradt, hogy az erődítési munkáknál komoly akadályt jelentett. A helyszíni kutatás során a fennálló épületek falaiban semmilyen középkori eredetű maradványt nem sikerült feltárni. Régészeti módszerekkel esetleg egyes alapfal-szakaszok feltárhatók lehetnek. Enélkül csak bizonytalan hitelűnek fogadható el a sörfőző 20. század eleji fejlesztésével kapcsolatban a telephelyet megvizsgáló városi bizottság feljegyzése, mi12 szerint az épület alapfalaiban középkori falmaradványok is felhasználásra kerültek. A 16. századtól városalaprajzok és leírások egyaránt segítik a történeti rekonstrukciót. 1530 táján készülhetett az általunk ismert legrégibb alaprajzi ábrázolás Óvárról, (1. kép) 13 amelynek eredetije a stockholmi hadi levéltárban található. Az erődítésterv kizárólag a kastélyt (belső várat), az uradalmi - az akkori elnevezés szerint császári - malmot, valamint a plébániatemplomot tünteti fel, más épületet az erődítési munkálatok szempontjából nem tartottak fontosnak jelezni. Szerepel rajta a fent említett földnyelv-sziget. A rajz a folyó mindkét oldalán malomépületet tüntet fel, egybehangzóan azzal az adattal, amely az 1529. évi török dúlás után a malom mindkét oldali felépítését említi, amely tehát ekkor került át a jobb partra is. Vélhetőleg egy, a korábbinál nagyobb méretű, modernebb, több gabona feldolgozására alkalmas együttesről lehetett szó, ahogy a későbbi ábrázolásokon térben is megjelenik. 140
