Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól
elosztani, hogy minél több helyen emlékezzenek meg róla. Mária-tisztelete egyébként abban is megmutatkozik, hogy első rendelésében lelkét „Istenemnek es Sz. Anyámnak a Boldogságos Szűznek" ajánlja. Hasonlóan gazdag egyháztörténeti adalékokban Buday Márton 1625. július 28-án Győrött kelt testamentuma, aki — úgy tűnik közvetlen örököse nem lévén — hatalmas vagyonából jelentős összegeket hagyott kegyes célokra. 174 Hagy a győri „ecclesiara" 150 forintot, a győri ferencesekre 200 forintot, a pozsonyi ferencesekre a lelkiüdvéért ugyanennyit, a soproni ferencesekre 100 forintot, a soproni „Krisztus teste" kongregációra 50 forintot, a nagyszombati ferenceseknek és jezsuitáknak egyaránt 200—200 forintot, a „Fratres Misericordia" egyesületnek Nagyszombatban 50 forintot, a szakolcai ferenceseknek 80 forintot, a gyöngyösi ferenceseknek 50 forintot, a szegedi ferenceseknek 40 forintot, a szombathelyi kolostor épületére 60 forintot, valamennyit a szombathelyi Szent Márton-templomra (az összeg olvashatatlan) és a rákosi templomra 10 forintot. Számunkra nagyon értékes adatokat tartalmazó utolsó rendeléséből úgy tűnik, hogy végrendelkezőnk — akiről nagyon keveset tudunk — a ferences barátokat nagyon tisztelte. 175 Győri és nagyszombati bőkezűbb adományait pedig az látszik indokolni, hogy mindkét városban háza volt, amint az testamentumából kiderül. Adalékok a város és a vármegye tisztségviselőiről A város tisztségviselőit minden évben Szent György napján, április 24-én választották. Mivel a végrendeletek készítésénél szavahihető, elismert személyeknek kellett jelen lenni, a tanúnévsorokban gyakran találkozunk a város vezetőivel. Az esetek egy — sajnos eléggé számottevő — részében azonban a nevek mellett a tisztséget nem jelölik. így a tisztségviselők vizsgálatánál a testamentumoknak csak egy részét tudjuk használni, aminek következményeként egy meglehetősen hiányos kép áll össze. Tekintettel a kérdés nem túl nagy szakirodalmára, talán ezzel is bővülnek ismereteink. Forrásaink között 46 olyant találunk, ahol a tanúk között a győri bíró is szerepel. Ezek jegyzékét a Függelékben közöljük. Érdekességként említhetjük, hogy ennek éppen fele, 23 eset a harmadik évtizedre esik, ami azt mutatja, hogy idővel egyre fontosabbá vált a bíró meghívása és ottlétének kihangsúlyozása, összesen 15 különböző személlyel találkoztunk e tisztség betöltőjeként. A témával foglalkozó szakemberek szerint ezen harmincéves időszak alatt 18 személy viselte e tisztséget Győrött, így azt mondhatjuk, hogy nagy többségük előfordul a testamentumosok között. 176 Az előfordulások számát tekintve Szombat Szabó András 8, Egri Márton 6, Torkos Péter 5, Szeöch Benedek, Ciatt Kalmar Simon és Torkos István 4—4, Kapra István és Kethely Pál 3—3, Szegi Mihály 2, Szegy Gergely, Szimberger György, Pesti Imre deák, Bodo Mihály, Benkouit István és Horuat Pál 1—1 alkalommal szerepel a tanúk között tisztségének megjelölésével, egy testálónk pedig hivatkozik a jelenlévő bíróra, akit elfelejt megnevezni. 177 Az említések időpontjait vizsgálva és összevetve a táblázatok adataival elmondhatjuk, hogy a bírónak nevezett személyek a testamentumok készítésének időpontjában az esetek döntő többségében valóban bírók voltak. Néhány esetben azonban eltérés tapasztalható. Szalay Margit aszszony 1605. december 31-én kelt utolsó rendelésének tanúi között megnevezi Szimberger György győri bírót is. 178 Horváth Miklós és Gecsényi Lajos egyaránt 57
