Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól

Szegi Szeöch Gergelyt mondja bírónak erre az évre.

179 Arról, hogy Szimberger 1605-ben bíró lett volna, egyéb adatunk nincs. Haláleset sem jöhetett közbe, hiszen Szeghy Gergely még az 1611. évi bíró választáskor is esélyesként szerepel, de jelölését éltes kora miatt Náprághy Demeter püspök nem támogatja.

180 Két eltérő adatunk van 1606-ból is: egy november 17-én kelt végrendelet Kapra Istvánt, egy november 24-én kelt pedig Zeöch Benedeket említi győri bíróként.

181 Ez évben a névsorok szerint Kapra István volt a bíró. Mivel Szeöch Benedek korábban már kétszer is betöltötte e tisztséget, valószínűnek kell tartanunk, hogy a testáló a korábbi tisztsége alapján nevezi ekkor győri bírónak. Hasonló jellegű kisebb időponttévesztés előfordul még néhány esetben, így pl. egy 1613. november 9-én kelt testamentum hivatkozik Torkos Péter győri bíró jelenlétére, aki ekkor éppen nem volt bíró, de korábban kétszer már igen.

182 Egy olyan esetünk van, ahol a testáló kihangsúlyozza, hogy a megnevezett személy korábban volt bíró: egy 1620. július 13-án kelt végrendelet tanúi között szerepel Torkos István „taualy biro" is.

183 Végül megemlítjük: két esetben fordul elő ezen időszak alatt, hogy a bíró hivatali ideje alatt kényszerül végrendelkezni: 1610. július 19-én Szeöch Benedek, 1616. október 8-án Bodo Mihály tesz testamentumot a város bírájaként.

184 A városi tisztségviselők közül testamentumosként leggyakrabban az esküdtek szerepelnek. Az ő nevük mellől azonban még gyakrabban hiányzik tisztségük megjelölése. A végrendeletek alapján ismert győri esküdtek névsorát a Függelékben közöljük. A névsort összesítve az alábbiakat állapíthatjuk meg: — összesen 80 végrendeletben szerepelnek győri városi esküdtnek mondott személyek. Ezen forrásaink közül egy esküdt szerepel 22 esetben, kettővel 31 testamentumban találkozunk, három esküdt jelenlétét 21 testálónk hangsúlyozza ki, 4 esküdt van jelen 5 végintézkedésnél, egy esetben pedig öt a jelenlévő esküdtek száma; — a 80 esetből mindössze 5 esik az első évtizedre, 22 a másodikra (abból is 7 az 1620. évre), míg a döntő többség — 53 eset — az 1620-as évekre. Ebből arra következtethetünk, hogy az esküdtek jelenlétének kihangsúlyozása korszakunk vége felé egyre fontosabb lett; — a jegyzékből megállapítható az a gyakorlat, hogy egyes esküdteket több egymást követő évben újraválasztottak, mint pl. Segesdi Istvánt, akit 1617. április 29-én, 1618. október 8-án, 1619. május l-jén és 1621. június 12-én is győri esküdtként említenek és később az 1620-as években még többször is. Az 1600-tól ismert gyakorlat szerint a győri polgárok évente Szent György napján 12 esküdtet választottak a bíró mellé.

185 Testálóink közül egy, az 1625. október 23-án végrendelkező Tamás kovács győri polgár hangsúlyozza ki, hogy rendelkezéseit „az tizenketh Tanachbelj Eskuth Uraim kozul" jelenlévő, megnevezett 5 személy előtt teszi.

186 Táblázatunkat átnézve egyetlen olyan ciklust sem találunk, ahol a 12 esküdt mindegyike előfordulna forrásainkban. Az első 15 év közül három időszakból ismerünk 4—4 esküdtet, a többiből kevesebbet.

187 Az 1616/1617-ben előforduló 7 esküdt 7 különböző személy. Az 1620. év második feléből ismerünk 6 esküdtet, akik közül kettőről tudjuk, hogy újvárosi esküdtek voltak. Az 1620-as évekből már lényegesen jobb az arány: 1625/1626-ból 11, 1624/1625-ből 10, további 4 időszakból pedig 8—8 esküdtet ismerünk az átnézett végrendeletekből.

188 Érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy kik voltak a legnépszerűbb, leggyakrabban előforduló esküdtek! A 80 esetben összesen 172 esküdt volt jelen a testálásoknál. E 172 név azonban lényegesen keve53