Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Grábics Frigyes: Színjáték a reformkori és a forradalmi Győrben

Az iskolai színjáték továbbélése. Pázmándi Horvát Endre A rendi hagyományokhoz híven a jezsuita iskolával együtt épült meg an­nak színházterme is, az 1700-as évektől egy tanárnak mellékteendője a színházi felszerelések felügyelete. Jeles drámaszerzők töltenek itt bárha jobbára csak egy-egy esztendőt (Fritz András, Kereskényi Ádám, Kozma Ferenc, Illei János), iskoladrámák, köztük magyar nyelvűek kinyomtatására kap megbízást a Strei­big cég (Jekóniás, megsértődött ártatlanság). Színjátékaik kiválasztásában ugyanúgy megvan a magyar szentek és a török elleni harc kultusza, mint ol­tárképeiken. 2 Nem említi az irodalom a Mária-társulatok (Mária kongregációk) által sza­bad ég alatt űrnapján előadott színjátékokat. Túlnyomólag a bibliából vagy a szentek életéből vett történetek, a korai iskolai színművekkel rokon művek, gyakran nem sokkal mentek túl a forrásul szolgáló szöveg dramatizálásán, vi­szont a játék időponthoz kötöttsége, a darabválasztásnak szigorúan ehhez, ti. az úrnapja teológiai tartalmához kötése az egészet inkább a liturgikus drámá­hoz közelítette. 3 Más-más jellegű előzmények formáltak új lehetőséget Győrött az iskolai színjátszásnak a 19. század elején, a tudomány akadémián és a papnevelő inté­zetben. A Pécsről 1802-ben visszakerülő tudományakadémián 1818-ban a szegény sorsú tanulók segélyalapja javára Brestyánszky Béla, a matematika tanára ren­dezett színielőadásokat. A mai fogalmaink szerinti belépődíjas előadások vol­tak ezek. Az 1820-i két és az 1821-i egy előadás után ezután a következő évben az akadémia elöljárói nem engedélyeztek továbbiakat. A klasszikus iskolai szín­játék a nevelés, képzés része volt, megvolt hozzá a kellő felszerelés, és a tanári kar egy tagjának a kapcsolódó teendőkre megbízatása; ez viszont diákszociális motívuma mellett nyilván olyan diáki öntevékenység volt, aminek engedélye­zése esetenként történt. Három előadás címét ismerjük: Szökevény, Kemény Simon, Győr visszavé­tele. Ezek a darabok már nem a jezsuita iskolai színjáték anyagából valók. A Kemény Simonnak akár Bolyai Farkas, akár Kisfaludy Károly a szerzője, a győri darab pedig helyi szerzőé — már közelebb van a hivatásos színjátszó­kéhoz. 4 Másként alakult a papnövendékek színjátszása. Az első adat 1753-ból való: a kellékek beszerzése a kispapok feladata volt, a színpadot az elöljáróság ké­szíttette. A farsang utolsó három napján a város előkelőségei voltak hivatalo­sak a hagyományos iskoladráma-készletből választott előadásokra. Szünetelt, illetőleg Pozsonyban folytatódott a szemináriummal együtt a színjátszás is, és ez a közjáték megmutatkozott a hazatelepüléskor, 1790-ben. Pozsonyban a pap­növendékek szabadabb kapcsolatban voltak a külvilággal, megérintette őket a felvilágosodás szelleme, megismerkedtek a kortársi irodalommal és a nyelvmű­velő törekvésekkel. A mozgalom egyik serény munkása, majd vezetője volt Fe­jér György, akinek egy művét (Nevelők) és fordításait (Molière: Fösvény, Gott­sched: Tisztségre vágyódók) el is játszották a győri kispapok. A hagyományos iskoladrámai készletből való, a hivatásosokhoz is átkerült Illei János Tornyos Pétere és Simái Kristóf Mesterséges ravaszsága. De fontosabb szerző lehetett Negyedes Pál karkáplán, akit egy jubileumán 9 nagyobb és 2 kisebb színmű­véért köszöntöttek. Ezek ugyan nyomtatásban nem jelentek meg, de a szerző 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom