Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Grábics Frigyes: Színjáték a reformkori és a forradalmi Győrben

SZÍNJÁTÉK A REFORMKORI ÉS A FORRADALMI GYŐRBEN A hivatásos színjátszás — kevés ellenpéldával együtt is — a városok művészete. A magyar kezdetek helyszíne Pest és Kolozsvár, majd Miskolc, Kassa, Székesfehérvár a befogadó. A 19. század elején Győr nincs az első húsz magyar város között, ezzel összhangban a század első harmadában szerepe epizodikus a magyar nyelvű színházi kultúrában. Előbbre sorolódik viszont, és a későbbiek szempontjából ez nem mellékes, a német nyelvű színészet befogadásában. A német nyelvterületről magyarországi körútra induló társulatoknak Pozsony és Sopron után úgyszólván útjába esik Győr, az 1740-es évektől mind gyakrabban és mind hosszabb időtartamra érkeznek a városba. Fokozatosan színházbajáró szokásokat alakítanak ki, és számukra épül fel az első vidéki színházak egyike, 1798-ban. Itt jelennek meg azután az új század második évtizedétől a magyar színészek, és kezdenek ők is egyre sűrűbben és egyre hosszabb időre Győrbe járni. A negyvenes évektől kitöltik a németek által szabadon hagyott őszi—téli évadot, és színvonal tekintetében is versenytárssá válnak. A folyamat háttere pedig: a város népességével, gazdaságával és tájközponti szerepével előbbre sorolódik a magyar városok rangsorában, és gyorsul a magyar nyelvűvé válás üteme is. A színházi folyamat jellemzésekor emlékeztetni kell arra is, hogy a városi életnek 1598-tól megszakítatlan folyamata megőrzött korábbi dramatikus szokásokat is: folklorizálódott liturgikus-drámahagyományokat, a barokk egyházgyakorlatban kiformálódott látványosságokat, és felújul az iskolai színjátszás egy érett, kései változata. Vagyis a magyar színjátéki kultúra teljes hagyománya jelen van, mikor annak legújabb változata, a hivatásos színészet megjelenik a városban. Röviden ezt is át kell tekinteni, hisz ez is belejátszott a színházról formálódó felfogásokba és a színházba járás szokásának kialakulásába. A magyar nyelvű színjátszás győri begyökerezése egybeesik azzal a folyamattal is, hogy a magyar dráma, irodalmunk legfiatalabb műneme kezd segítője lenni a magyar színjátszásnak. Ez sokáig éppenhogy a német vándorszínészet igen vegyes értékű darabjait vette át, esetleg kétes értékű „magyarítás"sal, aztán fokozatosan megjelennek ha nem is remekírók és remekművek, de játékok magyar levegővel, jellegzetes magyar alakokkal és szituációkkal. Tanúi lehetünk annak, ahogy a kocka fordul: a német színészet kezdi átvenni a magyar dráma, sőt a helyi drámaírók sikert ígérő darabjait.

1 90