Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól

núja között szerepel Nokouits György győri prédikátor is.

133 ő nem szerepel a győri egyház eddig ismert lelkipásztorai között.

134 Végül meg kell még említeni András deák alias Mészáros nevét, aki 1626-ban a halászi prédikátornak, Samarjai Jánosnak nem kevesebbet, mint 100 aranyat hagy!

153 Ezek alapján testálóink vallás szerinti megoszlásáról azt kell mondanunk: 10 személyről feltételezhető forrásaink alapján, hogy protestáns vallású volt, a többi nagy valószínűséggel katolikus. Végrendelkezőink vallásosságának vizsgálatához a testamentumok nyelvezete, a bevezető rész és a rendelkezések közül az egyházzal foglalkozók adnak támpontokat. E forrásainkra az imádságos nyelvezet a jellemző. Mint már említettük, nagyon gyakran találkozunk a szöveg fölött e latin nyelvű mondattal: „In nomine Patris et Filii et Spiritus Sancti Amen". Ez — főként ha figyelembe vesszük, hogy a testamentumlevelek élén ritkán, a könyvbeli másolatoknál annál gyakrabban fordul elő — még pusztán a jegyző hatásának is tulajdonítható. Néhány esetben azonban nem a megszokott formulával, hanem egyedi módon fordul elő. Hogy csak két példát említsünk: Szapanfozeo János az „Attianak fiúnak es ß. lelek Istennek neueben légien az en Utolsó uegezesem"mel kezd, Miklós János pedig így „Az en eorokke áldandó es dicherendo Istennek neueben légien ez en testamentom tételem".

136 Ezen esetekben — úgy véljük — a kezdő sort már a testálótól származónak kell tartani. Az esetek kb. 85—00 százalékában a szöveg élén található az a formula, melyben a végrendelkező testéről és lelkéről rendelkezik. Hogy e formula csaknem kötelező volt, azt bizonyítja az, hogy több testamentumlevélen a rendelkezést lejegyző személy ennek helyét egyszerűen kihagyta, hiszen a másoló úgyis tudta, mit kell oda írnia.

137 E rendelés a legrövidebb változatban így hangzott: „Elsőben lölkömett Istennek, Testemett az földnek Aianlom".

138 Néhány esetben csak e rövid mondattal találkozunk, de az átlagos formula ennél bővebb és ilyenformán hangzik: „Elseöben aianlom Lölkhemett az en megh ualto es Teremteö Istenemnek kezeyben, Testemett peniglen hagiom hogy az ö anianak az földnek giomraban tistessegel temetessek".

139 Van azonban kb. 20—25 olyan esetünk is, mely egyéni formulát alkalmaz és mélyebb tartalmat fejez ki. így pl. Tóth Mátyás e rendelése így hangzik : „.... legh eleőszer a minth illik igaz kerestennek es az Romai Anniaszentegyhaznak fiath az en lelkemeth Aianlom az en megh ualtomnak, kinek teremteth alattia uagiok, az en testemeth peniglen az feöldnek giomraban." Szeöch Benedek lelkét Istennek ajánlja, „ki az eö drágalátos uereuel megh ualtott engemett, az eö. sz. kezeiben es orßagaba".

141 Raicinger Kristóf lelkét a Megváltó Jézus Krisztus kezébe ajánlja, „ki mi érettünk kinnt, halalt szenvedett", teste pedig a földben nyugodjék mindaddig, „migh az en megh valto Jesus Christusom az utolsó napon ell ieőn itelnyi Elewenekett es holtakatt".

142 Miklós János azt írja, hogy halála után „akarom lelkeomet az minden kinek Attianak Ábrahámnak kebeleben jutatni".

143 Kolmar alias Chatt Simon úgy rendeli, hogy testét a „iovendeo fel támadásomnak io remensege alat" temessék a földbe tisztességesen.

144 Végül Simonkouitth Katalin rendelését idéznénk, aki lelkét Jézusnak hagyja, „ki aß utolsó ßamadaskor job keze feleől az eöreök életben állassa," testét pedig a földnek, „hogy az Angyali Trombita ßora ezen testei keörnyűl uetetuen, eleő állassa".

145 Az idézetekben előforduló gondolatok mindegyike egy mélyebb vallásosságot mutat és a Biblia ismeretét feltételezi. Hasonló gondolatokkal még kb. 15 forrásunkban találkozhatunk. Sok esetben találunk a testamentumok bevezető részében olyan mondatokat, amelyek a testamentumtétel szükségességét bizonyítják elvi megokolá-