Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól
sok alapján. Ezekben esetenként a vallással összefüggő gondolatok is helyet kapnak. Odor János pl. 1628-ban „... el nem feletkeßuen Kereßtieni magam uiseleserul..." végrendelkezik. 146 A legrészletesebb ilyen bevezetőt Sana Máté alkalmazza. Érdemes tőle néhány gondolatot idéznünk: „En... tuduan Halandó uoltunknak bizonios renditt es hataratt, hogy lölkönkett az my teremteö es megh ualto istenönknek az ky teremtette vissontagh Bent kezeyben kelletik aianlanunk, enis noha isten ö Bent fölsege mostany alapatomnak ideien Josagosagal megh látogatott, mind az általában az Jo egesegben magamatt nem biztatuan hanem halandó Voltom es tételem minden oraban sempilantasban elötem tartuan..." teszi testamentumát. 147 Az ember halandó voltát és a biztos halálnak bizonytalan idejét mint indokot a végrendelet készítéséhez, nagyon sokan említik. Talán a leglényegesebb adat testálóink vallásosságával kapcsolatban, ha említik, hogy halálukra készülvén, miután gyóntak és áldoztak, tettek végrendeletet, így Bodo Mihály „elseőben Istenemmel megh bekeluen es gyonwan" végrendelkezik. 148 Okos János özvegye „az en megh ualto Christusomnak Bent Testének Vérének hozam ualo uetele es egieseölese után" hívatja házához a testamentumosokat. 149 Zebehazy Miklós „Az En Nagy betegségemben az Ur uachoraiahoz jarulwan" tesz utolsó rendelést. 150 1605-ben Vince Balázs is „Az en Istenemmel ualo megh egieseölesemnek utanna" tesz végrendeletet. 151 Ezen adatok azt mutatják, hogy végrendelkezőink egy része valóban gyakorolta vallását. Emellett az is kiderül, hogy a testálok egy része fontosabbnak tartotta lelkének üdvözülését, mint itthagyandó földi javainak felosztását, hiszen először gyónt és áldozott, azután hívatta csak a tanúkat. Még egy gyónással kapcsolatos adatunk van: Ollaß Mátyás felesége említi 1616-ban gyóntató ját, Altabak János szentadalberti prépostot. 152 A legtöbb egyházzal, egyházi testülettel vagy személlyel kapcsolatos említéssel a kegyes hagyományok között találkozunk. A leggyakrabban természetesen a káptalan neve fordul elő, de vele mint testülettel — mivel elsősorban mint földesúr szerepel —, e dolgozatban nem foglalkozunk. Számos esetben szerepelnek a káptalan tagjai a végrendeletek tanúnévsoraiban. Ezenkívül egyéb említések is találhatók róluk. Többször előfordul pl. Altabak János neve, akit 1614-ben Nemethy Pál deák özvegye tutorául is jelöl. 153 Szabó Pál 1613-ban Nagyfalvy Gergely győri kanonokot említi, akinek adós 6 forinttal; ugyanőt említi Dallos Gergely is 1617-ben, mint pápóci prépostot. 154 Az 1619-ben testáló Syluester Frelik említi, hogy házát Posgay Mátyás győri kanonoktól vette. 155 Vince Balázs 1605-ben tanújának hívja Mátéssy György győri kanonokot is, de ő betegsége miatt nem tudott ott lenni. 156 így a tanúnévsorokban előfordulókkal és az itt említettekkel együtt 9 győri kanonok fordul elő forrásainkban. 157 Gyakran hagynak testálóink egy-két forintot a győri püspöknek is. A legérdekesebb ezek közül Olas János esete, aki 1619-ben a kalocsai érseknek mint győri püspöknek hagy egy forintot. 158 Buyatt Mátyás azt hangsúlyozza ki, hogy a győri püspöknek a saját jó akaratából hagy egy forintot. 159 Ezeket már a vallásossággal összefüggő adatoknak kell tartanunk ugyanúgy, mint a Győrött élő barátoknak szánt hagyományokat. Ez utóbbiakkal csak a vizsgált időszak második felében találkozhatunk, hiszen a ferencesek — amint arra már utaltunk — 1614-ben telepedtek le ismét Győrött. Ehhez képest jelentős mennyiségnek kell tartanunk, hogy 21 testamentumban találkozhatunk nekik szánt hagyományokkal. Ezek többsége pénz, összege pedig 4 eset kivételével 2 és 10 forint között volt. Messze kiemelkedik ezek közül Buday Márton 200 forintos hagyo55
