Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól

kapcsolatban semmit sem tudunk, így csak a nevek és kapcsolatok igazítanak el. Ezek alapján kb. 15 testálónkról mondhatjuk még a felsoroltakon kívül, hogy német származású volt.

85 Az idegenek között két lényegesen kisebb csoport is elkülöníthető: az olaszok és a horvátok csoportja. 1607-ben testál Galeazzo Capozzino kereskedő és győri polgár olasz nyelven.

86 1623-ban kelt Lucas Corona alias Olaß végrendelete, melynek egyik rendelkezése így kezdődik: „Attiamfia Ver ßerint ualo It magiar orßagban Senky sinchen, hanem Ollaß Orßagban Vannak".

87 Mindenképpen olasz származásúnak kell tartanunk az 1619-ben végrendelkező „Giertya Cinalo Ollaß aliter Buiatt Mattiaß"-t is.

88 Kívülük több „Olasz" vezetéknevű testálónk van még, azonban kapcsolataikból ítélve az ő esetükben az olaszországi származás már régebbi fokra mehet vissza.

89 A XVI. század második felében jelentős számban kerültek a török támadások elől menekülő horvátországi és szlavóniai nemesek és iparosok Győrbe.

90 Két végrendelkezőnkről mondhatjuk teljes biztonsággal, hogy e csoporthoz tartozott: 1614-ben Giurkowych Szabó György hagy Horvátországban élő öccsének 50 forintot, 1604-ben pedig Chiszar György alias Galouicz említi „Tott orzaghban" lakó Mihály nevű öccsét.

91 Számos olyan esetünk van viszont, ahol a név horvátországi származást sejtet, de egyéb adatokkal ezt nem tudjuk bizonyítani.

92 A végrendelkezők családi állapota Az általunk átvizsgált 234 testamentumot 160 férfi és 74 nő készítette. A 160 férfi közül a testálás időpontjában 20 nőtlen, 112 az első feleségével él, 15 él a második feleségével, 12 özvegy egy házasság után, 1 pedig már második feleségét is túlélte. A 74 végrendelkező nő közül 3 hajadon, 16 az első férjével él, ugyancsak 16 él a második férjével, 32 az első házassága után özvegy, 7 pedig már másodszor is megözvegyült. Ezen adatok értelmezéséhez fontos lenne a testálok életkorának ismerete. Erre pontos adatunk csak egy esetben van: az 1611-ben testáló Keckemety Sana Máté mondja magáról: „En .. ., ky Hatuan estendeö koromban mostan uagiok eletemnek Ideieben .. .".

93 Emellett néhányszor a végrendelkező utal korára, pl. Dallos Pál 1609-ben indokai között a „vinsigh"-et is említi.

94 Néhányszor a testáló családi körülményeiből következtetni lehet korára: Kapra István pl. azt említi, hogy az unokája akkor szült gyermeket.

95 Más esetekben a szövegből megtudjuk, hogy mennyi ideje él házasságban a testamentum készítője. A leghosszabb időről az 1624-ben testáló Nírő Mihály számol be, aki ekkor már 42 éve él együtt feleségével; Hraßthoniczaj ßuch Mihály 28 és fél, Meßaros Máté pedig 25 évi házasságát hangsúlyozza ki.

96 A végrendelkezők nagy részének életkoráról csak nagyon pontatlan adatokkal rendelkezünk, de számos esetben egyáltalán nincs adatunk. De hogy voltak fiatalabbak is közöttük, az nagy valószínűséggel állítható, hiszen közülük többen — így pl. Gregor Myglicz és Nagy Mihály — említik, hogy feleségük most várja az első gyermeket.

97 A családi állapotról készített statisztika a korai halálozások nagy számát mutatja. A 160 férfi közül 27 vesztette el feleségét — vagyis a házasok közül kb. minden ötödik —, egy pedig már a másodikat is. Ennél is sokkal magasabb a férfiak halálozási aránya, hiszen a 74 nő közül 47 élte túl első férjét, sőt 7 már a másodikat is! A végrendeletek összevetéséből kiderül az is, hogy a házastárs elhalálozása után eléggé gyorsan következett a második házasság. Ez különösen jól nyomon követhető az olyan esetekben, ahol a férj és a feleség 50