Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól

testamentuma is fennmaradt. Ismerjük pl. Ollaß Mátyás feleségének utolsó rendelését, mely 1616. október 25-én kelt.

98 Ollaß Mátyás 1619. augusztus 8-án kelt végrendeletében már „Előbenj Gazdám assonj"-ról és mostani feleségéről beszél." Még rövidebb időbeli eltérésről van szó egy másik esetben. Syluester Frelik felesége, Mária asszony 1617. április 29-én tett testamentumot; volt férje 1619. január 21-én készített végrendeletében már mostani feleségét, Rosina aszszonyt említi.

100 A gyors nősülés oka mindkét esetben a gyermek lehetett: Ollaß Mátyásnak kettő van — életkorukat ugyan nem ismerjük —, Syluester Frelik pedig ezt írja: „az en fiam Marton megh igen giérmek alapotban uagion.. ,".

101 E gyermeke az első feleségétől született. Arra is tudunk példákat, hogy a feleség maradt hasonló kényszerhelyzetben. Hogy csak egy esetet említsünk: Barbery Mátyás 1612-ben tett utolsó rendelést, melyben felesége mellett 3 gyermekét is megemlíti; Nilasy Anna asszony, Nagy György felesége ugyancsak 1612ben végrendelkezett; az 1617. évi telekkönyv Nagy György feleségeként már Barbely Mátyás özvegyét említi.

102 A házasságokkal kapcsolatban van néhány adatunk a magyarok és idegenek viszonyára is. A magyar végrendelkezőnek az esetek döntő többségében a házastársa is magyar. A német testálok nagyobb részénél a házastárs is német, pl. Claudius Schuller házastársa Anna Kircherin vagy Hans Sagner özvegyének, Barbara asszonynak második férje is német: Lorincz Phessener.

103 Találunk azonban már példákat az idegenek és a győriek összeházasodására is, pl. Ollaß air Buiatt Mátyás felesége Ilona asszony, Domian Simon leánya vagy Gregor Roll házastársa Barbel Anna asszony.

104 A gyermekekről — ha vannak — minden testáló megemlékezik, így eléggé részletes képet kapunk a korabeli családokról. A gyermekek számát vizsgálva és összesítve a következő adatokat kapjuk: — 54 házas végrendelkezőnk egyáltalán nem tesz említést gyermekről (ami csaknem százszázalékos biztonsággal azt jelenti, hogy nincs gyermeke); — 3 testálónk említi, hogy felesége most várja az elsőt, egy pedig — Tóth Mátyás — leírj a :f elesége azt reméli, hogy terhes és hagy feltételesen ezen esetre is;

105 — 48 esetben találkozunk egy gyermekkel; — 35 alkalommal kettő a gyermekek száma; — 32 végrendelkezőnk tesz említést 3 gyermekről; — 9 esetben szól a testáló 4 gyermekéről; — 3 testálónknak van a végrendelkezéskor 5 gyermeke; közülük Zyartho István említi, hogy most várják a hatodikat;

106 — Palffy Sebestyén 6 gyermekről emlékezik meg, akik közül egy mostoha;

107 — a többi házas végrendelkezőnk esetében a szövegben egyértelmű utalást találunk arra, hogy árvái vannak, azonban ezek számát vagy nevét nem tartotta fontosnak megemlíteni. Ezen esetek közül Lakatyarto Mihálynak, Latos Mihálynak és Fazokas Máténak kettőnél több, Paysyartho Pálnak és Torkos Imrének legalább 3, Nagj Mártonnak legalább 4 gyermekéről szerzünk tudomást.

108 A többi esetben semmi közelebbi támpontot nem kapunk. Mindezek figyelembevételével azt mondhatjuk, hogy végrendelkezőink között a 2—3 gyermeket nevelők voltak többségben (a pontosan meg nem állapítható esetekkel együtt számuk kb. 90—100). De jelentős számban találunk olyan házas testálókat is, akiknek a testamentum készítésének időpontjában még nincs gyermekük (58 eset). Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy ez biz51