Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Szita Szabolcs: Zsidó munkatáborok Győr-Sopron-Pozsony és Sopron vármegye határterületei erődítésén

ZSIDÖ MUNKATÄBOROK GYŐR-MOSON-POZSONY ÉS SOPRON VÁRMEGYE HATÁRTERÜLETEI ERŐDÍTÉSÉN 1944—1945 1944 szeptemberében Magyarország a hitleri birodalom stratégiai előterévé, a tervezett „alpesi erőd" (Alpenfestung) keleti bejáratának védőjévé vált. Hitler a Budapest—Bécs—Graz hadászati háromszög legfontosabb pillérét, Budapestet mindenképpen meg akarta tartani. A Bécsbe vezető út lezárásával együtt kívánta megvédeni a létfontosságú dunántúli olajmezőket, az alumíniumipar központját, a tatai szénmedencét és a volt osztrák területen kiépült jelentős hadiipari bázisokat. A szovjet hadsereg egyre nyomasztóbb előretörése, hadászati fölénye miatt kidolgozott új, „merev" német védelmi stratégiát több védelmi vonal volt hivatva szolgálni. Magyarországon a Zempléni-hegység, a Bükk és a Mátra déli lejtőin kezdték kiépíteni a Karola-, Nagytéténytől a Velencei-tó és a Balaton északi partján Gyékényesig húzódó (mind közül a legerősebb) Margit-, mögötte az Olga-, a Klára- és a Zsuzsanna-vonalat. Majd a német- (osztrák) magyar határ térségében aKeleti vagy Délkeleti Fal (Ostwall, Südostwall), későbbi nevén a Birodalmi Védőállás (Reichsschutzstellung) állásrendszerét. A Délkeleti Fal építésére a parancsot már 1944 júliusában kiadták. Grandiózus tervek születtek kialakítására (1943 szeptemberében még a Dnyeper vonalában rajzolták a német katonai térképekre), a „fal" a Kárpátoktól Bécsen és Badenen át Gutensteinig, onnan a Schneebergen és a Wechselen keresztül Radkersburgig, majd Várasd (Varazdin)— Zágrábig húzódott volna. A védvonalakat hosszas viták után tűzték ki. 1944 októberében a birodalmi — magyar határ térségében — így Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegye és Sopron vármegye határterületei túloldalán is — egyelőre még német területen megindult a Birodalmi Védőállás nevet kapott erődítésrendszer építése.

1 Az irányítás mindenütt a NSDAP, a náci párt politikai megbízottainak a kezében volt.

2 A munkákat műszakilag a Todt-szervezet (OT-Einsatzgruppe Süd-Ost, Sonderbauleitung) készítette elő és felügyelte, de a kivitelezésbe erőteljesen beleszólt a magasabb utászparancsnokság (Höherer Pionierstab) is. A kivitelező törzseket a Wehrmacht adta, a tényleges kiépítést és a védelmi szakaszok erődítésének sorrendjét azonban túlnyomó részben a pártmegbízottak befolyásolták és irányították. Az őrszemélyzet, a sáncmunkásokkal való rendelkezés, az elszállásolás stb. gyakorlatilag kizárólag a NSDAP szervei hatáskörébe tartozott. Ezek sokszor nem katonai, hanem „nemzetiszocialista" szempontok szerint működtek. A Birodalmi Védőállás Niederdonau erődvonalát három szakaszra osztották. Ezek Pozsonytól (a német térképeken Festung-Pressburg) délre az Irott173