Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)
Tomka P.: Avar kori település Győr, Bokányi Dezső utcában
A temetők és a telep anyaga az egyezések mellett jellegzetes eltéréseket is mutat: a telepen gyakoribbak a vastagabb falú, szélesebb szájú edény formák. Ennek nem az az oka, hogy a „sírkerámia" eleve más — ezt a feltételezést a dunaújvárosi telepfeltárások már megcáfolták 43 —, hanem elsősorban az a tény, hogy a sírba a temetkezési szokás által megkövetelt asztali edény (pohár, korsó, csupor, kisebb fazék) került, míg a településeken főleg főzőedények és nagyobb tárolóedények maradványait talárjuk meg. Ezért még összetartozó telep és temető kerámialeleteinek összehasonlítása is csak viszonylagos eredménnyel jár. c) Magától értetődő ezek után, hogy az egykorú telepekkel való összehasonlítás kecsegtet a legtöbb reménnyel. Bármily örvendetes lendületet vett a népvándorlás kori telepkutatás az utóbbi időben, még mindig csak a kezdet kezdeténél tartunk. 44 A Bokányi Dezső utcai leletanyag mindenesetre nagy hasonlóságot mutat a késő avar kori települések leleteivel — az általános jellemzőkön kívül a részletekben is. Rokon jelenségek egész sora idézhető a Nagy-Alföldről. Cegléd-Nyúlfülehalomról díszített perembelső-peremszél együttes előfordulása mellett kézzel formált, tagolt peremű töredékek ismeretesek. 45 Csongrád-Bokroson 46 az edénytöredékek nagy része durva, rosszul égetett, vastag falú, meglehetősen nagyméretű házikerámiából származik, előfordul az ujjbenyomkodással tagolt perem, a töredékek nagy része díszítetlen, de hullámvonalköteg-díszes darab is előkerült. Kézzel formált edények töredékei dominálnak a korai avar korinak meghatározott Jászberény-Rétiföldek 2. ház leletanyagában, itt találunk példát a függőleges vonalköteg alkalmazására. 47 Élesen profilált, hullámvonallal díszített peremszél látható a karcagi, a VIII. század első felére-közepére datált házból származó edényen. 48 A Nagykőrös környéki terepbejárások során vastag falú, kézzel formált * vagy kézikorongon készített, díszítetlen, illetve hullámvonalköteg-díszes edénytöredékek között ujjbenyomkodással tagolt, sőt perembelsőben-peremszélen díszített edényszélek is előkerültek. 49 Feltűnő rokonság fűzi a Bokányi Dezső utcai leleteket a Tiszafüred környéki települések anyagához. Tiszafüred-Majoroson nem találtak földbe mélyített házat, a kerámia jellemzője, hogy szabad kézzel vagy kézikorongon készült, vastag falú, vonalköteg és hullámvonalköteg díszíti, viszonylag gyakori a perembelső díszítése. 50 TiszafüredMorotvaparton félig földbe mélyített VÜJ. századi házakból részletező leírás nélkül, fényképen bemutatott edénytöredékek között feltűnik a függőleges vonalköteg, a díszített perembelső, a peremek ujjbenyomkodásos tagolása. 51 Veresegyház határában terepbejárással hitelesített telepek leletanyagában sok (helyenként 80—90%) a szabad kézzel készült edény töredéke, jellemző az archaikus díszítés, előfordulnak ujjbenyomással tagolt, meredek állású peremek, külön említhető egy élesen profilált, a peremszélen is tagolt, belül hullámvonallal díszített töredék (a Bokányi Dezső utcai darab egyik legjobb párhuzama). 52 A Veresegyház-Tsz-tanya alatti késő avar településről — egyebek között — kézzel formált edénytöredékeket, tagolt peremképzést ismerhettünk meg. 53 A Dunántúlon, elsősorban annak K-i felében talált késő avar kori telepekről előzetes jelentések, rövid közlemények, kiállítási katalógusok alapján csak felületes ismereteket szerezhetünk, ennyi is elég azonban a lényeges vonások összehasonlításához. A Dunaújváros-Alsófoki-patak mentén feltárt települést az egész avar koron át használták, a félig földbe mélyített házak betöltéséből finomkerámia is szép számmal került elő, a leletanyag zömét mégis a kézzel formált vagy kézikorongon készített edénytöredékek alkotják, találkozunk az ujjbenyomással tagolt peremképzéssel, a peremszél díszítésével is. 54 Rácalmáson a Vm— DC. századra keltezett objektumokból a díszítetlen, kézzel formált darabok 48
