Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Tomka P.: Avar kori település Győr, Bokányi Dezső utcában

mellett nagyobb számban került elő kézikorongolt edénytöredék és a késői sárga kerámia, ez a település feltárt részének a Bokányi Dezső utcainál későbbi voltát sugallja.

55 A szabadbattyáni, a VII. század utolsó harmadára keltezett félig földbe mélyített lakóházból kézzel gyúrt, kézikorongolt, hullámvonalköteg-díszű, peremükön fésűbenyomásos edénytöredékek származnak — az ásató szerint az Alsófoki-patak késő avar kori anyagával azonosak, a korábbi dunaújvárosi telep kora avar leletei között ismeretlenek.

56 Tatabánya-Alsógalla avar kori temetőjéről és telepéről előzetes beszámoló jelent meg.

57 A 4. házban benyomkodott peremű, kézzel formált edények, a 6. házban — középavar verettél — kézzel formált edények, általában rendkívül vastag falú, nagyméretű fazekak töredékei a jellemzőek. A régészeti topográfia köteteiben említett avar kori települések közül most egyedül a Dorogi járásban fekvő Nagyság-Domonkospuszta lelőhelyet említjük, részint, mert a bemutatott edénytöredékek száma a legnagyobb, részint mert a tölcséres peremképzés jó párhuzama került itt elő.

58 A szlovákiai, avar korra keltezett telepek időrendi helyzetével kapcsolatban felmerült kételyek miatt

59 részletesen kellene velük foglalkozni, ami szétfeszítené anyagközlésünk kereteit, tanulságaikkal itt nem, vagy csak alig foglalkozhatunk. A D. Bialeková tanulmányában

60 felsorolt telepek anyaga — különösen a kisváradi (Nitriansky Hrádok), kicsindi (Malá nad Hronom), sziládi I. és IV. (Siladice), felsőelefánti (Horné Lefantovce), pöstyéni (PieSt'any) kézzel formált, keskeny peremű, díszítetlen edénytípusok — nem az avar temetőkével, hanem a (szintén felsorolt) hamvasztásos sírok edényleleteivel rokon, Szilád (Siladice) II. és Vágőr (Krakovany) telepéről származó korongolt, vonal- és hullámvonalköteg-díszes típusok az ábrahámi, alsóköröskényi urnákkal együtt a bajcsfarkasdi (Bajc-Vlkanovo) hamvasztásos temető leleteihez állnak közel, amelyeket Nevizánszky G. már a VEI. századra keltezett.

61 A tipológiai besorolásnak viszont ellentmondani látszanak a késő avar temetők területén feltűnő hamvasztásos sírok (Cseklész, Zsély, Dévényújfalu), amelyek — a dévényújfalui szuperpozíciók alapján — legfeljebb a VIII. század végére datálhatok.

62 Anélkül, hogy a kérdés további boncolgatásába bocsátkoznánk, annyit mindenesetre megjegyezhetünk, hogy ha Szlovákia területén valóban egy időben létezett a kétféle temetkezési mód mögött sejthető kétféle népesség, az edényművesség területén csak az avar temetőkből ismert „dunai" kerámia hat a másikra és nem fordítva. Ezért nem meglepő, hogy a felsorolt korai (?) telepek és a Bokányi Dezső utcai telep edényleletei között nem fedezhető fel közelebbi kapcsolat. Nem problémamentes azoknak a telepeknek a keltezése sem, amelyeket a szlovákiai késő avar kori temetőkkel hoztak kapcsolatba. A dévényi telep

63 relatíve korai keltezését a 25. objektum préselt rozetta alakú vereté volt hivatva alátámasztani. A hasonló lószerszámveretek azonban a dévényújfalui temetőben kizárólag olyan sírokból kerültek elő (524., 805., 842., 878.), amelyeket a VDI. sz. közepére vagy még későbbre datálhatunk.

64 Nincs tehát komoly akadálya a dévényi telep késői keltezésének, amivel viszont összhangban van a díszített edények nagy száma. Cifer-Pác avar kori telepét és temetőjét egyelőre csak előzetes jelentésből ismerjük.

65 A persei (Prsa) késő avar temető és a tőle 1—1,2 km távolságra talált telep egykorúsága korántsem biztos.

66 A telepről csupa korongolt, fejlett forma került elő. Eltérése a temető edényeitől az ásatónak is feltűnt, az ellentmondást a „sírkerámia" elméletével vélte feloldhatónak, ez okozza szerinte, hogy a telepeket akár 100 évvel is későbbre keltezik a temetőknél. Mivel a temető területén későbbi sírokat is feltártak (honfoglalás kor,

67 XI. sz.), a telep hovatartozását nem ártana újból megvizsgálni. A vízkeleti (Cierny Brod) közöletlen leletekre

68 mint Vu—VIE. századi49