Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Tomka P.: Avar kori település Győr, Bokányi Dezső utcában

36. Kézikorongon utánformált, vastag falú (1,5 cm), élénk világosbarna színű oldaltöredék, kívül jól látszanak az utánformáláskor keletkezett vízszintes vonalak (lh: 6. objektum, ltsz. 85.6.117., 11. ábra 10.). 37. Korongolt, keményre égetett, homokkal soványított anyagú, sötétszürke oldaltöredék, falvastagsága 0,7 cm (lh: 4. objektum, 20—40 cm, ltsz. 86.6.54., 9. ábra 9.). 38. Korongolt, apró kaviccsal és homokkal soványított anyagú világos szürkésbarna színű oldaltöredék (lh: 5. objektum -40 cm, ltsz. 85.6.74., 10. ábra 11.). 39. Kis, homokkal soványított töredék, kívül világosbarna, belül fekete (lh: 5. objektum -30 cm, nyesés, ltsz. 85.6.97. 10. ábra 10.). 40. Kézzel formált, kívül sárgás világosbarna, belül élénk világosvöröses színű, fekete törésfelületű, kissé ívelő edényalj, a fenék és oldal összedolgozásának és deszka alátétnek a nyomaival (lh: 1. kutatóárok K-i rész, ltsz. 85.6.8., 11. ábra 17.). 41. Kézzel formált, világosbarna edényfenék töredéke (lh: 2. kutatóárok ÉK-i rész, 1. ásónyom, ltsz. 85.6.19., 8. ábra 9). A2. Kézzel formált, igen durva megmunkálású, kívül világosbarna, belül sötétebb szürkésbarna edényalj, a fenék és az oldal találkozása belül meneteles, kívül erősen ívelő (lh: 4. árok 0—40 cm, ltsz. 85.6.28., 8. ábra 10.). 43. Kézzel formált, vastag falú, kívül barna, belül élénk téglaszínű edényalj darabja, a fenék és oldal tompaszögben találkoznak (lh: 4. objektum 20—40 cm, ltsz. 85.6.56., 9. ábra 20). 44. Kézzel formált, vastag falú, durva felületű, töreklenyomatos edényalj töredéke, a fenék és az oldal találkozása legömbölyített (lh: 4. objektum bontásából, ltsz. 85.6.48., 9. ábra 19.). 45. Kézzel formált, vékonyabb falú, kívül barna és világosvörös foltos, belül világosbarna edény aljának töredéke (lh: 5. objektum D-i rész -40 cm, ltsz. 85.6.104., 10. ábra 19.). A többséget — az edénytöredékek mintegy kétharmad részét — kézzel formált, durva, viszonylag vastag falú (1—1,7 cm), kevés kavicsszemcsét tartalmazó (azaz nem vagy csak alig soványított anyagú) darabok alkotják. Jellemző a tompa, egészen világosbarna (drapp) felszín, a színárnyalatok egyébként a sötét szürkésbarnától az élénk téglaszínűig terjednek. A törésfelület a gyenge égetés következtében fekete, csak a külső és belső széleken észlelhető 0,5—1 mm-es élénk színű sáv (nem mindig slip). Csak elvétve találtunk egy-két szürke cserepet, illetve olyant, amelynek külső felülete feketére vagy sötétszürkére égett, belül azonban világosbarna. Nem elhanyagolható azoknak a töredékeknek a száma, amelyeknek felületén a lassan forgó korongon való megmunkálás következtében keletkezett vízszintes sávok fedezhetők fel, ezek színűkben, anyagukban nem különböznek a kézzel formáltaktól. A lassú korongon való utánformálást csak akkor vehetjük biztosnak, amikor az edény belső felületén a felhúzás függőleges, kívül a forgatás vízszintes sávjai egyaránt megfigyelhetők — ehhez azonban nagyobb összefüggő töredékekre lenne szükségünk. Elenyészően kevés a homokkal soványított, jól égetett edénytöredékek száma, az avar kori temetőkből jól ismert kavicsos soványítást egyetlen darab képviseli. 45