Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Tomka P.: Avar kori település Győr, Bokányi Dezső utcában

4. Datálás A Bokányi Dezső utcában előkerült kerámialeletek általános jellemzése (a kézzel formált, díszítetlen, alig soványító« anyagú, gyengén égetett edények dominálása, a kevés díszített darabon a hullámvonalköteg szinte kizárólagossága, az ujjbenyomással tagolt peremszélek jelenléte, az elvétve előforduló perembelső-peremszél díszítés) a településrészletet a VI—IX. század közé, azaz az avar korra keltezi. Azon belül azonban már nem könnyű a dolgunk: hiányzik a jól datálható fazekasárú, a korai és középavar szürke kerámia vagy a késő avar sárga kerámia. Néhány feltűnő jellegzetesség (széles tölcséres peremképzés, perembelső-peremszél díszítése) nem segít sokat. Három lehetséges megközelítési mód adódik: a) kiindulhatunk általános településtörténeti megfontolásokból, b) anyagunkat összevethetjük a környező területek avar kori temetőinek edény leletei vei, c) a közelebbi és távolabbi avar kori települések leletanyagával. Mindhárom módszer komoly buktatókat rejt magában, mivel azonban többé-kevésbé azonos eredményre vezettek, együttes alkalmazásukat a siker reményében kísérelhettük meg. a) Kutatásunk egyrészt nem számol a Kisalföld 670 előtti tömeges megszállásával,

7 másrészt feltételezi, hogy a letelepült földművelő-állattenyésztő életmód (amit a Bokányi D, utcai telep általános képe sugall) éppen a VII. század végére — VOL századra válik általánossá.

8 Településtörténeti ismereteink alapján tehát a falu keletkezésének korát nem tehetjük a VII. század utolsó harmada elé. A módszer baja csak az, hogy negatívumra, nem tudásra épít. Tény, hogy a korai avar korban (és ami számunkra legfontosabb, annak második, 630—670 közti szakaszában) használt temetőket erről a területről nem ismerünk. Nem tudjuk azonban egészen biztosan, hogy ennek a hiánynak mi az oka: politikai (gyepű), etnikai (korai bolgárok elmenekülése), életmódbeli (nomadizálás) vagy csak tudománytörténeti (teljes feltárások hiánya, datálási bizonytalanság).

9 b) A közvetlen környék avar kori temetőiből egyelőre igen kevés edényt közöltek. Egyedül a Győr, Téglavető-dűlői anyag nevezhető reprezentatívnak: 125 edényes sírról tudunk, közülük 51 közölt.

10 A Győr, repülőtéri sírokból egyetlen edény képe jelent meg,

11 a Sőtér-féle mosoni ásatásokból (Csuny, Nemesvölgy) sírszám nélkül egy-egy tábla,

12 Fettich Nándor mosonszentpéteri ásatásából egyetlen edény,

13 a Csorna-Városháza u. alatti temetőből 4 sír edényei,

14 egy darab bágyog-gyűrhegyi

15 és egy Csorna-Ebágya dűlőbeli

16 került közlésre. A Bokányi Dezső utcai telep (amely — hangsúlyozni kívánjuk — nem tartozott egyik eddig ismert győri temetőhöz sem, a legközelebbitól is légvonalban 3 km és a Rába medre választja el: 1. kép) kerámiájának általános jellemzői megtalálhatók a Téglavető-dűlői temetőben: az esetek nagy számában egyezik a felhasznált anyag kezelése, égetése, színe, díszítése, a peremszél ujjbenyomkodásos tagolása. Ugyanezek a jelenségek megfigyelhetők a publikálatlan Győr környéki leleteknél, de a tágabb környéken, szinte egész Avaria területén is. A Téglavető-dűlői temetőben kissé más a díszített és díszítetlen edények aránya az előzők javára, és lényegesen nagyobb a korongolt vagy utánformált edények számaránya. Ez a különbség azonban nem jellemző általában a győri múzeum gyűjteményére sem. Az arány temetőnként más és más egyéb területeken is — meggyőződhetünk erről az Avar Corpus első kötetének áttekintése során. Jellemző, hogy míg Homokmégy-Halmon csak 4 sírban volt korongolt edény, a vele egykorú Szebény I. temetőben éppen négy sírban volt kéz46