Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Tóth L.: Az alkotmányos liberalizmus belső vívódása és tagolódása a kiegyezés előtt Győr megyében (1861–1867)

AZ ALKOTMÁNYOS LIBERALIZMUS BELSŐ VÍVÓDÁSA ÉS TAGOLÓDÁSA A KIEGYEZÉS ELŐTTI GYŐR MEGYÉBEN (1861-1867) Ragaszkodás az alkotmányos intézményekhez Az országgyűlés 1861. augusztus 22-i feloszlatásának híre nem érte váratlanul a nyolc hónapja működő megyei alkotmányos hatóságokat. A nyári hónapok azzal teltek el, hogy a negyvennyolcas jogálláshoz végsőkig ragaszkodó liberális tömb gyakorlatilag az országgyűlési viták fejleményeire figyelt, s egyre kevésbé bízott az októberi diploma által biztosított politikai térnyerésben. A megyei bizottmányi üléseken alábbhagyott a helyi igazgatás által igényelt munka üteme, s a megyeháza nagyterme az 1861. téli-tavaszi időszakához hasonlóan ismét hangos volt az ország közjogi státusával kapcsolatos vitáktól. A megye 1861-es politikai programját a Teleki-féle határozati párti alternatívához kötötte, tizenkét pontban rögzített követeléseinek egyes cikkelyei azonban még ezen is túlmentek. A liberális és radikális erők polgári, nemzeti alkotmányos álláspontja nem hagyott kétséget afelől, hogy Győrött az 1848-as áprilisi törvényekhez kívánják kötni az ország és a megye jövőbeni sorsát. Az országgyűlés összehívása, az alkotmányos közigazgatás bevezetése, Erdély visszacsatolása, a törvénytelen adók megszüntetése, a nemzetőrség felállítása, az emigrációba kényszerültek hazatérése mind-mind olyan követelés, mellyel Győr megye az egyik legradikálisabb megye volt a kor politikai mozgalmaiban.

1 A diploma konzervatív, föderalista elvisége miatt nem talált igazán támogatásra Győrött, mivel a fő politikai erők a polgári és a nemzeti eszme egységének érvényesítésében képzelték el a közélet alakításának jövőbeni útját. A polgári és nemzeti liberálisok magatartásában mutatkozó bizonytalankodások, vívódások, gyakori érzelmi és hangulatváltások már-már azzal a veszéllyel jártak, hogy megbomlik a liberális többség egysége, a történelmi jogok szilárd képviselete, illetve azok részleges feladása ügyében. Az udvar lépéseivel szemben az egész tavaszi időszakban folyamatos szembenállás volt tapasztalható, a kancelláriának küldött feliratok egységben tartották a liberális és radikális szemléleti ellentéteket. A sajtóban és a megyegyűlési vitákon azonban egyre gyakrabban bukkantak fel olyan vélemények, amelyek a közös vámhatár, a közlekedés, a Duna szabályozása, a gabona és a vágómarha tranzitkereskedelmének hazai érdekeit boncolgatták, és nagyobb engedékenységgel kezelték az ország alkotmányos önállóságát, toleranciát mutattak több közjogi kérdésben. Valójában a polgán radikálisok és a nemesi liberális többség végig kevésnek találta a diploma által biztosított polgári és nemzeti jogokat, ám a politikai harc élét a nyári hónapokban egyre inkább tompította a Győr városi kereskedő- és pénztőkés arisztokrácia érdekeit képviselő, létszámban és erejében ekkor még nem számottevő liberális jobboldal. Az országgyűlés augusztusi feloszlatása Győrött ismét a politikai egységet erősítette. 209