Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

a céh védőszentjét... dicsőitve vegyenek részt. A mise befejezése után ismét kisérjék haza..."

147 Mária Terézia 1756-os privilégiuma valójában már az erődjellegét elvesztett, szabad királyi várossá lett Győr polgári sütőmestereinek szól, akik hagyományaikban a német katonai céh jogutódai, az új céhlevél vallásos előírásai is átvették az 1708-as privilégiumnak a sajátosan pékekre vonatkozó passzusait.

148 A győri fehérpékek céhzászlója szürkéskék selyemdamaszt. Mindkét oldalán aranyfestésű virágfüzér kíséri a fecskefarkas zászló szegélyét. Az ovális zászlóképeket a szegélyrojttal keretezték. Fölöttük kétoldalt a magyar kiscímer és a városcímer különös, háromkaréjos pajzsra helyezve, melyet pólyás korona zár. A győri címer érdekessége, hogy a védőszent, Szt. István első vértanú bal kezében nem megszokott attribútumát, mártírhalálát jelképező kődarabot, hanem a Szt. Lőrinc attribútumaként ismert rostélyt tartja. (16. kép) Az attribútumok felcserélése nem véletlen, hanem a két mártír legendájának összefonódásából ered, de valószínű elsősorban a sütőszakmához illő, arra utaló rostély alkalmazása tudatos volt.

149 A zászlókép alatt a címerek vonalában a szakmai jelképül szolgáló péksütemények realisztikus rajza szerepel. Balra nyúlánk kifli, alatta kettős zsemle, jobbra zömökebb kifli, ívében cipóval. Közöttük a zászlószentelés évének aranyfestésű számjegyei. Az ovális kép alsó ívét a gót betűs céhnév aranysávja kíséri. A bal zászlóoldal olajképe a céhpatrónust ábrázolja. A római öltözetben lebegő arkangyal személyét és főangyali hivatalát megszokott attribútumai — lángpallos és mérleg — teszi egyértelművé. Feltételezhetően a mérleg által — mely egyébként a jó és gonosz cselekedetek megmérettetésének szimbóluma — került a szent kapcsolatba a pékmesterséggel, melynek ugyancsak központi problémája volt a pontos mérés. Tevékenységük során gyakran kiéleződött a vita, termékeik súlyával kapcsolatban, a fogyasztókkal és a városi magisztrátussal. A kép ikonográfiái megoldásában már a X. századtól elterjedt a legyőzött és a pokol tüzébe hanyatló sátán ördöggé alakuló figurája.

150 A legyőzött gonosz fölött kissé nőies finomsággal lebeg Szt. Mihály alakja. Könnyen libbenő zöld köpenye és tüllszerű, rózsaszín tunikája, a vállait fedetlenül hagyó ujjmegoldás feminin hatású, eléggé elterjedt divattá vált a korabeli, romantikába hajló templomi képeknél is. (47. kép) A jobb oldali zászlókép Immaculata-ábrázolása az ikonográfiájában általánosan elterjedt ismertetőjegyekkel felruházva jelenik meg, lelkiismeretes vidéki festő munkája. Mindkét zászlókép kompozíciója tisztább és következetesebb a korábbi zászlók festményeinél ebben a században. Egy új irányzat kialakulásának első jele a győri zászlóképek között. A tiszta felületkezelés, finom ecsetvonások jellemzik. Szembetűnő a figurák érzelem- és jellemkifejező erejének felolvadása a szenvtelen finomság képi megoldásaiban, a finom mozdulatokban, lágy színekben, halvány kontúrokban. 17. A gyári csizmadiák céhzászlója (1840) A győri csizmadiák I. Lipóttól kapott, 1675-ös céhlevele

151 megerősítve adja tovább korábbi — 1604-től kapott — szabadalmaik szövegét. Már alakulásukkor kiadott szabályzatuk záradékában a káptalan megkövetelte a székesegyház számára adandó gyertyák és a körmeneti részvétel kötelezettségét. A későbbi megerősítések hozzáfűzött toldalékai is tartalmaztak vallási vonatkozású rendelkezéseket, így Philippus Mansfeldt 1653-ban hozzáfűzi, 185