Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)
Tomka P.: A sztyeppei temetkezési szokások sajátos változata. A hun halotti áldozat
daraufhin und das Ganze vor dem Grabe aufrichten, nach Beendigung das Totenopfer zusammen mit Opfergeld verbrennen" 60 . Bona I. — szerintünk is helyesen — kapcsolatot sejt a nyúzott lóbőrös áldozat és a külön eltemetett (néha égett) türk és korai avar lószerszámleletek között 61 . A fentiek máris alátámasztják ezt a feltevést, a bizonyítás a temetés után sírra tett, a sírhoz beásott, vagy a síron kívül elhelyezett tárgyak (áldozatok) vizsgálatával kibővíthető. Ezek régészeti vetületei az ún. „rejtekhelyek" (tajnikok), az áldozóhelyek (ogradki) és a „jelképes sírok" (kenotáfiumok). A , ,rejtekhelyek" (tajnikok) klasszikus példái türk kori kurgánokba külön beásott gödrök, amelyekből lószerszámok, övkészlet és egyéb leletek kerültek elő. A legismertebb a Kuraj TV/1, kurgán, amelyben a sírgödör tetejéhez közel, attól alig 20 cm-re tárgyak halma feküdt: felül kés, alatta feliratos ezüst edény, mellette és részben alatta övkészlet selyemtarsollyal, az öv alatt lószerszám: vaszabla, veretek, csontfogantyú. A sírgödörben kirablott temetkezést és 3 lovat találtak 62 . Nem kevésbé fontos a tujahtai 4. kurgán: a 40 cm átmérőjű kis gödörben két lószerszámhoz való veretek és zabiák, veretes bőröv, bőrzacskó csiholóval, tűzkövekkel és 3 selyemzacskó voltak, a sírban bolygatott férfiváz és 2 ló feküdt 63 . Hogy ezek a „rejtekhelyek" a temetkezéstől helyileg függetlenek lehetnek, arra a legjobb példák Tuvából valók. A baj-tajgai BT-59-5. kurgán már önmagában is rituális kurgán volt (temetkezést nem tartalmazott, 3 hun-szarmata kori edény, került elő belőle). A türk korban külön gödörben helyeztek el a kurgánban lószerszám-részeket (zabla, hevedercsat, vaskarika) és fegyverek darabjait (6 db páncél-töredék, 2 nyílhegy, tegezfüggesztő, 2 kés) 64 . Hasonló a Kokel KE—7. hun-szarmata kori kurgán esete, amelybe zabla és 5 nyílhegy együttesét ásták be. 65 . A Mongun-tajgai MT—57— XXI. kurgánban két zabla és két kengyelpár, tegezkarika, kés, 2 nyílhegy és vasüst töredékei voltak, (3. kép) a tárgyakat tűz érte, széndarabkákat is találtak, de emberi csontnak nyoma sem volt. 66 . Égett zabiák és kengyelek kerültek elő a Kapcaly-i 1/4 kurgánból 67 . Az ilyen kurgánokat a szovjet szakirodalomban kenotáfiumnak nevezik, együtt a csak lótemetkezést rejtő sírhalmokkal, amilyen pl. a Mongun-Tajga MT— 58— IV. és MT—58— V. kurgán 68 . Az előzőben felszerszámozott ló feküdt (zablával, kengyelpárral), mellette kínai selyembe öltöztetett bábut találtak veretes övvel, fegyverekkel (tegez, nyilak, íjlemezek, páncéldarabok, kés), edénnyel, kínai pénzzel; az utóbbiban a ló mellett szénakötegből készített bábu került elő, együtt a lószerszámmal és a fegyverekkel. A bábukat L. P. Potapov a Manaszeposzra és dörböt szokásra hivatkozva interpretálta 683 . Elgondolkodtató ezzel kapcsolatban, hogy az avar kori önálló lósírok esetében, ahol ugyancsak szabályszerűen fegyvereket is lehelyeztek, nem hasonló, a temetés után végzett halotti áldozatokról van-e szó; ez esetben nem lenne szükséges sokszor erőltetve a legközelebb található férfisírhoz kötni! Közeli, de rejtett temetkezéshez tartozhatott a szintén türk kori, mongóliai Najma Tolgoj 1. köves kurgán, benne máglya nyomai, égett állatcsontok, kengyel, S oldalpálcás zabla, szíjvég és szögletes vasveret voltak, emberi csontok nélkül 69 . Ezeknél még korábbiak is az említett korai avar kori külön elásott, esetenként égésnyomokat mutató lószerszám—fegyver együttesek 70 . Közülük példaként csak néhányat mutatunk be. A legismertebb, legtöbbet idézett példa (mint a tajnikok esetében a kuraji) a szegedcsengelei lelet. Sekély, 40 cm-es gödörben „egymásra hányva" két zablát, kengyelpárt és kopjahegyet találtak (4. kép). Magán a lelőhelyen sírnak nem volt nyoma sem, 22 m-re viszont előkelő férfi magányos sírja feküdt, össztartozásuk valószínű 71 . Talán hasonló összefüggés lehet az iszkaszentgyörgyi korai avar férfi- és női sír, valamint az ugyaninnen 43
