Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)
Askercz É.: A Storno család Sopron, Bécsi utcai műterme
A galériával szemközti falon elhelyezett képek egy része később került a falra. A megnyitással egyidőben csak az a három külön keretbe foglalt vadászjelenet-sor kerülhetett ide, amelyet id. Storno Ferenc készített előbb Vajdahunyadra, majd a mácsai vadászkastély egyik termébe szánva. Az olajvázlatok sohasem valósultak meg, de a bécsi vadászati kiállításon szerepeltek. Az ajtó mellett balra és jobbra ifj. Storno Ferenc akvarell vázlatait láthatjuk, melyeket 1909-ben készített a prágai Rudolfinum tervpályázatára. Az ajtó feletti nagyméretű Szent Mihályt a műteremről készített 1889-es metszeten még festőállványon, munkában látjuk. Megtervezték a galéria mennyezetképét is. Ez a szintén kazettásnak tervezett mennyezet nem készült el. A középképen repülő nőalak 20 , kezében liliommal, mellette kisméretű maszkfejekből 59, melyek a művészi fantázia szabad szárnyalását lettek volna hivatottak kifejezni. Élénk színeik, ornamentikájuk olykor szürreális képzeteket kelt a mai nézőben. A műterem berendezéséhez nagyméretű asztalok, pultok, festőállványok mellett műtárgyak is tartoztak, melyeket feltehetőleg dekoratívan helyeztek el a térben, illetve a lambéria polcain 21 . A galérián fegyvergyűjteményüket, illetve régészeti gyűjteményüket állították ki, melyek később, az 1960-as években a Liszt Ferenc Múzeum tulajdonába kerültek. A műtermet írott reklámfüzettel kívánták Stornoék a széles nyilvánossággal megismertetni. A fennmaradt kétnyelvű címlapokból arra következtethetünk, hogy két nyelven, noha a szövegek német nyelven fogalmazódtak. E végül soha meg nem jelenő reklámfüzetnek 3 terve maradt meg, az első két fogalmazvány az idősb, a harmadik ifj. Storno-Ferenc kézirata 22 . Az első szövegváltozat elbeszélő jellegű, valószínűleg első fogalmazvány. A magát Kunst-Ateliernek nevező Storno műterem ajánlatát tartalmazza. E szerint a közönségnek magát ajánló műterem foglalkozik mindenféle műtárgyak és iparművészeti tárgyak tervezésével és kivitelezésével. Készít templom- és oltárterveket bármilyen stílusban és anyagban. Elvállalja régi templomok, kápolnák és világi épületek restaurálását is az új tervek mellett. Beszél arról, hogy a műterem kapcsolatban áll mindenféle mesteremberrel; akik a legjobb minőségben és a legolcsóbb kivitelben végzik el a megrendelt munkát. Ez az első szövegváltozat kitér arra is, miért egy ilyen kisvárosban nyitották meg a műtermüket; ennek indoklásául azt írják, hogy itt a kivitelező mesterek olcsóbban és megbízhatóbban dolgoznak. A műtermet ajánló második szövegváltozat már szövegezésében és felépítésében is közelebb áll a hasonló reklámfüzetekhez, melyeket német és osztrák üzletfeleik, barátaik adtak ki 23 . E szövegtervezet felépítése a következő: a bevezető általános ajánlás után a jelentős eddigi munkák felsorolása következik, majd az alapító és fiainak képzettségét mutatja be, végül egy záró ajánlással fejeződik be. Az első fogalmazvánnyal szemben ez az ajánlás tartalmazza a műterem alapítási évét, melyet 1860-ra tesznek. Megmagyarázza, hogy az utóbbi időben megnagyobbított műterem a Fő térről a Bécsi utcába költözött. Tevékenységük körülírása lényegében változatlan, de részletezőbb. Ezek szerint vállalják mindenféle művészi és iparművészi tárgy tervezését, tervek rajzolását éppúgy, mint régi épületek stílszerű restaurálását, üvegablakok, mindenféle bronztárgy, kő- és famunkák, oltárok tervezését. A következőkben felsorolják munkáikat, azzal a megjegyzéssel, hogy a restaurálások alkalmával elvégeztetik a kőműves, kőfaragó, ács, tetőfedő, asztalos, lakatos, festő és aranyozó munkákat is. A munkák felsorolásában elsősorban a nagyobb épületrestauráló munkáikat közlik, és 83
