Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)
Askercz É.: A Storno család Sopron, Bécsi utcai műterme
A STORNO CSALÁD SOPRON, BÉCSI UTCAI MŰTERME Elfelejtett művészeti emlékeink közé tartozik a Storno család Bécsi utcai műterme 1 . Valószínűleg sohasem volt országosan jól ismert, de elfeledéséhez azóta is sok minden hozzájárult. Hozzájárult a historizmus iránti sok éves érdektelenség éppúgy, mint a Storno család művészi kvalitásairól időközben kialakult vélemény. De elfeledéséhez hozzájárult maga a család is, mely elsősorban a Fő téri lakás műtárgyait publikálta, a műtermet pedig soha. Az 1888-ban megnyitott műterem utolsó igazi gazdája ifj. Storno Ferenc volt, akinek 1938-ban bekövetkezett halálával a műterem elárvult, a család fiatalabb tagjai nem használták munkahelyül, így a műterem egyre inkább raktárhelyiségévé vált a Fő téri ház feleslegeinek. A hozzátartozó lakrészek államosításakor használhatósága nagymértékben csökkent. A terem raktár jellege jó tíz évvel ezelőtt a Storno-ház műemléki kutatásainak megkezdésekor aztán véglegessé vált. Szerencsére ezenközben az építészeti egész csak megrongálódott, de nem semmisült meg. Helyreállításával és bemutatásával nemcsak a Stornogyűjteményre vonatkozó tudásunkat egészíthetjük ki, hanem a Magyarországon egyetlen érintetlenül fennmaradt historizáló műtermet is bemutathatjuk a látogatóknak. A műterem — nyugodtan mondhatjuk — ma már ritkaság, amelyet a múlt század végén is ilyenként interpretált a Wiener Atelier-ben a Storno családot bemutató Martinez 2 . Bevezetőjében említi, hogy Makart műtermén kívül nem ismer hasonló nagyszabású, művészi kiképzésű műtermet. Ahhoz, hogy megértsük, miért építették Stornoék a múlt század végén ezt a méreteiben és kialakításában is nagyszabásúnak szánt műtermet, meg kell vizsgálnunk a család addigi tevékenységét. Id. Storno Ferenc tevékenysége a műterem alapításáig A továbbiakban vázlatosan ismertetjük id. Storno Ferenc életét és műemlékes tevékenységét, hogy megérthessük, miért ezekben az években szánta el magát e „nagyszabású" műterem megalapítására, cégének szélesebb körökben való bevezetésére. Ez az ismertetés természetesen csak vázlatos lehet, hiszen tárgyunk nem kívánja meg a részletezést. Továbbá azt is el kell mondanunk, hogy a család restauráló, tehát műemlékes tevékenységének feltárásához szükséges dokumentumok feldolgozása csak a gyűjtemény állami tulajdonba kerülése, 1985 óta vált lehetővé. Az idevonatkozó tervrajzokat és iratokat ekkor kezdhettük el rendszerezni és kutatható állapotba hozni 3 . 71
