Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)

Kücsán J.: Kosárfonás Ágfalván

KOSÁRFONÁS ÁGFALVÁN A vesszőipar mind a mai napig megőrizte, ha nem is töretlen, de fontos szerepét életünkben. Az egykor virágzó iparág jelentőségére utal, hogy német nyelvterületen a kosárkötők önálló céheket is alapítottak (München 1590, Hamburg 1595, Zwenkau 1685, Wittenberg 1699, Lipcse 1709 stb.)

1

. Magyarországon az esetek túlnyomó zömében a vesszőfonás megmaradt a háziiparűzés szintjén, de itt is van kivétel: a pestiek céhszervezete a múlt század első feléből

2

. A hivatalos statisztikák pl. 1876-ban Sopronban két kosárkötőt említenek, akik egy segéddel és egy inassal dolgoztak

3

. A soproni múzeum különleges emlékét is őrzi a kosárkötőiparnak. Birtokunkban van Grieszler Károly kosárfonó műhelyének egykori cégére, a Tűztorony 223 cm magas fűzfavesszőből font makettje (1. ábra)

3a

. Az említett műhelykereskedés a mai Major-közben volt, a régi piac közvetlen szomszédságában. Napjainkban úgy tűnik, hogy a vesszőipar — legalábbis ami a fűzfavesszőből készült termékeket illeti — virágzik; a kézi kosarak, kerti garnitúrák, fonott üvegek iránt nagy a kereslet. Vannak viszont olyan technikák, illetve termékek, melyek már eltűntek a napi gyakorlatból és használatból. Néhány évtizeddel ezelőtt a soproni piacra járó környékbeli és helyi őstermelők egyik legfontosabb teherhordó eszköze volt a hátikosár. (2—8. ábra)

3b Nemcsak a nagyobb távolságokra való teherszállításoknál alkalmazták, hanem a házkörüli munkákban is, vagy a szomszédos községeket övező erdőkben való vadgyümölcs, gomba, rőzse stb. gyűjtögetésekor. Az egykor minden paraszti háztartásban több példányban előforduló kosarat főként a brennbergi és ágfalvi idős bányászok vagy erdőmunkások készítették nagy mennyiségben, háziipar-szerűen. Az idők változása feleslegessé tette a háztartásokban a hátikosarak alkalmazását, a teherhordás más módjai kiszorították a hátikosarat; készítése lassan kezdett feledésbe merülni. Ezért múzeumunk pár évvel ezelőtt az egyik utolsóTcosárkötőt felkérte egy példány elkészítésére, s munkáját 16 mm-es filmen rögzítettük. Mivel a film műfaja nem engedi minden részletinformációnak a közlését, érdemesnek tartjuk rövid leírását adni a munkafolyamatnak. A készítők szerint is a kosárfonás tudománya mellett az alapanyag minősége, a jó anyagválasztás — anyagismeret — igen fontos. Ez magyarázza, hogy a legjobb kosárfonók a bányászok közül kerülnek ki, akik szabad idejük egy részét az erdőben töltötték; különféle vadgyümölcsök, gombák gyűjtögetésével, vagy nem ritkán orvvadászattal egészítve ki jövedelmüket. Nem is szólva az erdei munkásokról, akik az erdőt „hivatalból" járva ismer57