Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)
T. Szőnyi E.: Arrabona késő római temető – II. Nádorváros
tésekor szétdúlt — temetkezés maradványainak tartja. Ha ezt elfogadjuk, akkor a temető egyetlen szuperpozíciójával van dolgunk. A korábban említett, két zsugorítva eltemetett halott (39 és 42) szegényes melléklettel került sírba, ill. a sírban talált tárgyak nem egyértelműen mellékletek voltak. A 39. sírnál a törzs alatt vaskarika töredék a sírföldben pedig „üvegpohár nyomai" voltak megfigyelhetők. A 42. sírban a lábnál „kis vasgyűrűdarab, talán cipőcsat" került elő. Ezzel szemben a 36. sírt öt darab melléklete — Serfőző dombi viszonylatban — már a gazdag sírok közé sorozza. Pannóniai, sőt birodalmi viszonylatban is az jellemző a zsugorított temetkezésekre, amelyek szórványosan előfordulnak a késő római temetőkben, hogy az ilyen sírok általában a temetők szélén kerülnek elő, melléklet nélkül, vagy igen szegényes mellékletekkel 20 . A birodalom területén kívül, térben és időben közeli temetőkben a Barbaricumban szintén előfordulnak szórványosan zsugorított temetkezések 21 . A kutatók többsége megegyezik abban, hogy nem keresnek etnikai sajátosságokat a zsugorított temetkezés hátterében, inkább a halott alávetett társadalmi helyzetével, vagy a közösségben elfoglalt alárendelt szerepével magyarázzák. Külön meg kell említenünk a 35. sír ülve eltemetett halottját. Az „ülve temetés" sem a római, sem egyéb korú sírok esetében területünkön nem tekinthető bizonyítottnak. Hitelesen feltárt és dokumentált ilyen sírt eddig nem ismerünk. Különösen valószínűtlen a szögelt koporsóban ülve eltemetett halott. A 35. sír esetében véleményünk szerint kissé zsugorítva, felhúzott térdekkel eltemetett személyről lehet szó, ahol talán éppen a koporsó méretei miatt kényszerültek az eltemetők a halott lábainak felhúzására. A lábszáraknál előkerült alsó állkapocs magyarázható a kissé magasabbra fektetett fejből — amely általános a késő római temetőkben — de lehet oka állati vagy emberi bolygatás is 22 Koponya nélküli csontvázat talált Lovas a 26. sírban. Nincs adatunk arra, hogy a sír bolygatott lett volna, az viszont elképzelhető, hogy a homokbányászásnál már korábban elérték a sír fej felőli végét és a függőlegesen bányászott partoldalban a koponya egyszerűen legurult, Lovas már nem találta meg. A csonka sírra tehát egészen egyszerű, természetes magyarázatot találhatunk. A mellékletes és melléklet nélküli sírok arányát vizsgálva az 52 sírból 20-ról nincs adatunk. A maradék 32-ből melléklet nélküli 2, csak viseleti tárgyak maradványait találták 4-ben. (Tulajdonképpen ezek is melléklet nélkülinek tekinthetők.) 26 sírban volt kerámia, üvegedény, eszköz vagy pénzmelléklet. A temetőben a férfi és női sírok arányát pontosan meghatározni nem tudjuk. Lovas csak néhány esetben említi a halott nemét, egyes temetkezéseknél a mellékletek jellege egyértelműen meghatározhatóvá teszi a halott nemét. Azonban még ez sem nyújt teljes bizonyosságot, hiszen a halottak életkorát nem ismerjük, lehetséges, hogy egy hatéves kislányt női mellékletekkel temettek el. A vizsgálható 32 sírból 7 férfi és 7 női sírt tudunk elkülöníteni. Két esetben tudunk egyértelműen kisgyermek sírról. A népesség ilyen aránya egy közelben lévő kis település képét tükrözheti, feltehetőleg egy városközeli villagazdaságét, ahol 80—100 év alatt 50—60 halottal számolhatunk. Mellékletek Kerámia. 15 sírban volt, az összes sírokhoz köthető agyagedény szürke házikerámia. Leggyakrabban előforduló forma az egyfülű bögre (5 db). Formája rendkívül általános, elterjedése a IV. századi temetőkben szokványosnak mondható. Az általunk vizsgált késő római temetőkben pénzzel datált sírokban Gerulatán 23 a legkésőbbi érem a 140. sírban 21
