Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Honvári J.: Győr város szociálpolitikai tevékenysége. A város ínségenyhítés szervezeti kereteinek kialakulása (1929–1931)

hiány miatt a város iskoláit is több hétre be kellett zárni. 57 Gyorsan megjelen­tek a nyomor vámszedői, ugyanis a szénkereskedők — kihasználva a szigorú te­let és a tüzelőanyag-hiányt — „alaposan felemelték úgy a szénnek, mint a fá­nak az árát". 58 A rendőrség ugyan 38 tüzelőanyag-kereskedő ellen „tisztességte­len árdrágítás" miatt eljárást indított, azonban az ügyészség már csak négy ke­reskedő ellen emelt vádat, „akik közül hármat az uzsorabíróság máris jogerő­sen felmentett. Egy kereskedőt marasztalt el 100 pengőre, amely ítélet azonban még nem jogerős." 59 Az 1929 telén lefolytatott ingyenszénakció, a „szó legszorosabb értelmében sok-sok száz embert mentett meg a me g fagyástól", 60 — Végül is az akcióra 7694,70 pengő folyt be társadalmi adakozás útján, 61 amiből 15 vagon szenet és 6 vagon fát osztottak szét kb. 900 családnak. Március 15-én aztán befejezte mű­ködését az akció. „Most már csak az volna kívánatos, hogy a meteorológiai je­lentések is tudomásul vegyék az ingyen szén akció bezárását." 62 Ezt az akciót a következő télen is megindították, ám a nyomor növekedése miatt az akció le­bonyolítását a társadalmi bizottság már nem tudta ellátni, a lebonyolítás ügy­intézését a szociálpolitikai ügyosztály vette át. 63 Az akció lehetőségei azonban tényleg csak a fagyhaláltól mentette meg az embereket, közel sem tudott minden „jogos" igényt kielégíteni. 1929 végén pl.: a szénjegyek kiosztása a következőképpen játszódott le az Anya- és Csecsemő­védő Otthon előtt: 64 „A gondozó előtt közel 100 ember tolongott, férfiak és nők vegyesen. Ostromolták a fővédőnőt az ingyenszén jegyekért. Hiába való volt Bulyovszky Paula fővédőnő kérő szava, a tömeg nem engedett', sőt egy-kettőre ellepte a gondozó termeit is. A nyomor nagy, a szégyen kevés és egyik-másik igénylő a megengedettnél erősebb hangon követelődzött." „Kevés az ingyenszén­jegy és így a gondozó csak a legnagyobb nehézségek árán tudja elbírálni, ki szorul rá legjobban a meleg szobára: A várandós anya-e, a beteg családapa-e, vagy a gyermekekkel és apróságokkal megrakott családi fészek-e?" 1929. karácsonykor a szociálpolitikai ügyosztály 2000 pengő készpénzt, 1000 pár cipőt és némi ruhaneműt osztott szét a munkanélküliek között. 65 — 1929 te­lén egyes nagyobb gyárak is adtak karácsonykor a munkásoknak élelmiszer-, tüzelő-, ruhaadományokat, ezek „nagyságára" azonban nem tudunk semmit és egyébként is ez a dolgozó munkásokat érintette. 66 1929. január 27-én a polgármester előterjesztésére 5400 pengő egyszeri segélyt szavaztak meg az ínségakció terhére, és egyúttal a kisgyűlés utasította a polgár­mestert, hogy „az ingyen levesakció megindítására a szükséges intézkedéseket tegye meg". 67 Az ingyenleves-akció február 27-én indult meg 68 és „a kedvezőtlen helyzet által felidézett nagy nyomornak enyhítésére", naponta mintegy 100 sze­mély kapott ingyenlevest. 69 57 DH 1929. febr. 24. 8. o. 58 DH 1929. febr. 16. 1. o. 59 DH 1929. máj. 26. 1. o. 60 DH 1929. márc. 15. 1. o. 61 GySmL:l. Főispáni iratok 250/1929. sz. 62 DH 1929. márc. 15. 1. o. 63 GySmL:l. Főispáni iratok 250/1929. sz. 64 DH 1930. jan. 1. 9. o. 65 GYH 1929. dec. 25. 12. o. 66 GySmL:L Főispáni iratok 29/1930. sz. 67 GySmL:l. Kisgyűlés 27/1929. sz. 16. o. 68 DH 1929. ápr. 14. 9. o. 69 GySmL:l. Közgyűlés 96/1929. sz. 69. o. 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom