Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Lengyel A.: Das Erziechungwesen von Győr in der Bach-Era, im Spiegel der Anordnungen der Willkürherrschaft
hanem a nemzet egész életét — többek között — neveléspolitikáját és iskolaügyét is cinikus módon megmételyezték. Berzeviczy írta többször érintett munkájában: „Ha a hatalom kezelői nem lettek volna annyira elvakultak, be kellett volna látniuk, hogy a nemzetnek ezt a tagadhatatlan nekibátorodását az ellentállásban, a végére hajló ötvenes évtizedben nem az abszolutizmus bevallott enyhülése, nem is valami külső vagy belső izgatás idézte elő, hanem a rendszer be nem vallott, de világosan látható tehetetlensége és a nemzet természetes ösztöne: kitartani a passzív ellentállásban mindaddig, amíg a körülmények segítségére nem jönnek." 43 Sokáig nem kellett várni, mivel a csakhamar kirobbant olaszországi háború, majd a végzetes solferinói ütközet, a monarchia belső helyzetében is áttekinthetetlen és fokozódó válsághelyzetet alakított ki. A krízis az önkényuralmi rendszer egy évtizedes alapjait is megingatta úgyannyira, hogy az uralkodó — Bach Sándor menesztése után — ígéretet tett a magyar nemzet kibékítésére és bizonyos alkotmányos reformok bevezetésére. — Győr város sokat szenvedett hazafias érzelmű polgársága ugyan ezúttal sem adott hitelt a kényszerkörülmények közt fogant legfelső megnyilatkozásnak, de merész fellépéseivel annál inkább tanúságot tett amellett, hogy tíz éven át elnyomott nemzeti szellemét, erejét nem lehet elaltatni, még kevésbé elnyomni. A városban játszó magyar színtársulat pl. a Kazinczy-ünnepségek kapcsán jubileumi díszelőadást tartott, a tanulóifjúság pedig egy hét múlva rendezett lelkes emlékgyűlést a Győri Olvasó Egylet nagytermében. 44 Amikor 1860 végét mutatta a naptár, a járási szintre süllyesztett Győr város is visszanyerte újból önkormányzatát és az általános engedmények keretében, a közoktatás is ráléphetett a fejlődés útjára. A város falai között is olyan tendencia volt észlelhető, amely határozottan pozitív irányba mutatott. Az állami önállóság további hiánya és a nemzetközi erőviszonyok bizonytalansága folytán átgondolt, tervszerű művelődéspolitika kibontakozásáról ugyan nem lehetett szó, de a tanügy ismét a magyar helytartótanács igazgatása alá került, és már ez a fontos lépés is elégséges volt ahhoz, hogy az összbirodalom érdekeinek kizárólagos előtérbe helyezése, valamint a germanizációs törekvések támogatása tekintetében — a korábbi helyzethez mérten — bizonyos mérséklődés, sőt javulás következzék be az oktató-nevelő munka egész területén. Lengyel Alfréd DAS ERZIEHUNGSWESEN VON GYŐR IN DER BACH-ERA, IM SPIEGEL DER ANORDNUNGEN DER WILLKÜRHERRSCHAFT Nach der tragischen Niederlage des ungarischen Freiheitskampfes von 1848/49, traten auch im Unterrichtswesen Anordnungen in Kraft, welche die völlige Likvidierung der unabhängigen ungarischen erziehungspolitischen Bestrebungen bedeuteten. Die primären Ziele waren das Verdunkeln der nationalen Ideen und die schrittweise Durchführung der Germanisierung. Die berüchtigte Bach-Regierung schrieb grosse Bedeutung der Umformung des Schulwesens und des ganzen Schulungs — Erziehungs-Systems zu. Der Kultusminiszter Graf Leo Thun arbeitete die Grundsätze aus, laut welchen das Lenken und Kontrollieren des Unterrichtes und der Erziehung die gemeinsame Aufgabe des Staates und der Kirche war. Auf Grund des, durch den vollmächtigen kaiserlichen zivilen Kommissar, Freiherr 43 Berzeviczy A. i. m. IL köt. 154. 44 Lengyel A. i. m. 317. 244