Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Lengyel A.: A Bach-kori Győr nevelésügye az önkényuralmi rendelkezések tükrében

szellemű lapok előfizetőit. Névjegyzéküket időről időre Dorner Ede győri megyefőnök bocsátotta a városvezetőség rendelkezésére.

13 A közigazgatási apparátus működése egyébként már a kezdeti, az 1853 tavaszáig tartó provizóriumi időszakban is sok panaszra adott okot, és a nevelésügyi hatóságokkal való együttműködése sem volt kielégítő. A felsőbb fórumok Győr esetében is több alkalommal közöltek olyan értelmű bíráló észrevételeket, hogy az állami tisztviselők nem magyarázzák meg kellően a rendelkezéseket és ebből kifolyólag a végrehajtásokban lazaságok, mulasztások tapasztalhatók. így történt ez ama szigorú utasítással kapcsolatban is, hogy a forradalmi megmozdulások során magukat kompromittált, megbízhatatlanná vált egyének nem lehetnek jegyzők, tanítók vagy bírók. A polgármesternek soron kívül kellett jelentést tennie arra vonatkozólag, hogy kik látják el ezeket a tisztségeket, megfelel-e politikai gondolkodásuk a rendszer által támasztott követelményeknek.

14 A helyi államigazgatásban jelentkező kooperációs zavarok egy része különben abból származott, hogy a városvezetőség nehezen tudott beletörődni Győr korábbi státusának megváltozásába. A járási szintre süllyesztett város községtanácsa a törvényhatósági minőség megszűnését még 1851 végén sem akarta tudomásul venni, s ez a tény lokális viszonylatban tartós feszültséget és sok zavart okozott a hivatalos eljárásokban. A győri es. kir. járásbíróság pl. ismételten panaszt emelt a megyefőnökségnél amiatt, hogy a községtanács levelezéseit továbbra is a megyei törvényszékhez intézi. Dorner Ede ezért megrovásban is részesítette a várost, a polgármestert pedig felhívta, hogy jelentéseit az egyszemélyi felelősség elve alapján a jövőben, a saját nevében terjessze fel a felsőbb hatóságokhoz.

15 Még nagyobb feszültség volt észlelhető a lakosság magatartása és a hivatalos szervek ellentmondást nem tűrő utasításai tekintetében. Különösen a város lakosságának nemzeti érzelmű rétegei, a leszerelt magyar honvédek, valamint a tanulóifjúság figyelte növekvő ellenszenvvel és gyűlölettel a Bach-rendszer abszolutista hivatali gépezetének és rendészeti apparátusának nép- és magyarellenes intézkedéseit. A megyefőnöki hangulat jelentések ugyan visszatérően arról számoltak be, hogy a polgárság legszélesebb rétegeiben a békés beletörődés szimptómái tapasztalhatók, ám ezek a megállapítások csak a valóságos helyzet elkendőzését, a megtett lépések hatékonyságának hangsúlyozását kívánták szolgálni. Erről győződhetett meg dr. Hauer kerületi főispán az 1852 nyarán tett uralkodói látogatás alkalmával is, hiszen a külsőségeiben pompás fogadtatás után vizsgálatot volt kénytelen elrendelni egyes győri nagybirtokos családok távolmaradása miatt.

16 A győri iskolákban tanuló fiatalok, akik változatlanul a márciusi ifjak nyomdokait követték, minden alkalmat és lehetőséget felhasználtak arra, hogy magukba fojtott indulataiknak valamilyen formában kifejezést adjanak. Az önkényuralommal szembeni állásfoglalásuk demonstrálására pörge kalapokat hordtak, Kossuthra emlékeztető körszakállat növesztettek, magyaros ruhákban jártak, különféle felvonulásokat, úgynevezett ,,tüntető" sétákat rendeztek. A soproni katonai kerület parancsnoksága nem alaptalanul intézett körrendeletet a város fontosabb tanintézeteihez. Ebben különösen azt emelte ki, hogy „az is13 GySmL:l. Győr város elnöki (pm.) jegyzőkönyvei. 1468 és 1470/1850. 14 GySmL:l. Megyefőnöki közigazgatási iratok. 3972/1850. 15 GySmL:l. Győr város tanácsi jegyzőkönyvei. 1492 és 1662/1851. 16 GySmL:l. Megyehatósági elnöki iratok. 129 és 249/1852. 235