Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák

A csizmadialegények ládája szerepel a bencés múzeum 1929-es leltárában, de minthogy üres láda volt, egyéb adatot nem rögzítettek róla, ajándékozóját nem ismerjük. A győri szíjgyártócéh ládája (Függ. 47.) ugyancsak az egyszerű megjelenés, a sima vonalak miatt kerülhetett a klasszicista stílusú ládák csoportjába. A natúr keményfa oldalak fecskefarkos illeszkedését már nem fedi semmilyen szerke­zeti elem vagy furnérozás. Az egyszerű ívelésű kulcsrejtő tető nem rejt zárnyí­lást. Az egyszerű, akaszos mechanizmusú zár az előlapon kapott helyet. A kulcs­nyílást egyedi, tulipán alakú, fedhető kulcscímer keretezi. A ládapántok egye­nes szárú, végükön csúcsba futó áttört vasak. A fogantyúk egyszerű, sima leme­zen rögzített, derékszögben hajlított vékony rúdvasak. A fedél belső lapjára csavarozott kis vaslapocskán a láda készítésének év­száma — 1846 — szerepel. 112 A szíjgyártók ládájának meghatározása sem probléma nélkül való. A koráb­ban bemutatott nyerges-, kárpitos- stb. vegyes céh vei való keverése állandósult a korábbi feljegyzéseken. Az 1929-es leltár helyesen a II. számon, a ládában levő iratok alapján a győri szíjgyártócéh ládájaként határozza meg. A győri fő­gimnázium 1877/78-as értesítőjében az archaikus „magyar szíj-, nyereg-, lakat-, kopja-, pajzsgyártók, fegyvertisztogatók, kopjások, sőcök céhe" néven szerepel­teti. Nyilván a céhemlékek múzeumba kerülésekor ennek a kihalt szakmákat sorakoztató céhnek az igazi szakmai jellegét a szíjgyártók adták. A romantikus névadást a múzeumőr buzdító törekvése okozhatta. Nem tudjuk, hogy a dátum 1845-re való elírásának mi volt a forrása. Valószínű — mint a többi ismert eset­ben is — egyszerű elírás. A szíjgyártók céhládáját Szombathelyi István adta be a múzeumba 1877­ben. 113 A győrszigeti szabó-gombkötőcéh ládája (Függ. 48.) szerkezeti megoldásában, külsejében, arányaiban rendkívül hasonló a szíjgyártókéhoz. A különbség a hiányzó lábak miatt érzékelhető. A szigetiek ládájának vasalása régibb, való­színű más, korábbi ládáról öröklődött. Az egyszerű C-rugós mechanizmus a leg­ősibb fajta. A láda eredeti — a Xántus János Múzeum — leltárában szereplő leírás sze­rint a győri gombkötő- és kárpitoscéhhez tartozik. Miután ilyen szakmapáro­sítással szerveződött céh nem működött, más gazdát kellett keresnünk ennek a bútornak. A Győri Közlöny 1877/58. száma tudósít a győrszigeti szabólegények társládájának megszerzéséről. A bencés múzeum leltára XVI-os számmal látta eí és az üres ládák közé sorolta. Ugyanakkor a XXVI-os számú gombkötő-kár­pitos- (helyesen: gombcsináló-, pontosabban rézműves gürtler-) céh emlékei között említette azt a ládát, amelyben „tinta és porzótartó" van. Ez a leírás vi­szont csak a XVI-os címkével ellátott ládára illik. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a nyilvántartási pontatlanságok eléggé sokrétűek ahhoz, hogy a ládák meg­határozásán túl, pontosan felderítsük az anyaghoz tartozó dokumentumok meg­határozásában elkövetett hibákat. Ez egy külön tanulmány feladata lehetne. A ládánkkal egy leltári tételt képező, az 1929-es leltárban gombkötő- (!) és kár­pitos dokumentumoknak titulált iratok egy része például egyértelműen a kádár­112 A különböző feljegyzések következetesen 1845-öt írnak, pedig a vésés világosan 1846-nak olvasható. Másik 1845-ös láda nincs a gyűjteményben. 113 Fg. É. 1877/78. 125. lap 13. tétel: „Magyar szíj-, nyereg-, lakat-, kopja-, pajzs­gyártók, fegyvertisztogatók, fegyverkészítők, sőcök (sic!) céhe." A ládán az 1929-es leltározás II. számú lajstromcímkéje. 218

Next

/
Oldalképek
Tartalom