Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák

A szigetiek ládastílusának elnagyoltabban megmunkált változata a győrszigeti cipészcéh ládája (Függ. 39). A mélyített, sarkainál tört vonalú sávval kiképzett díszítő idomok egyaránt meríthettek a reneszánsz keretbetéteiből és a copfdíszítés keretintarziájából. A győrszigeti céh bútorának rusztikus külseje ugyanakkor előremutat az empire vaskos megjelenésű díszített darabjai felé. Jellegzetes az éleknek a lábban folytatódó, azok által összefogott szerkezeti eleme. A rendkívül hiányos állapotban levő láda zárszerkezete is hiányzik. Eredetileg a fedél belső lapján volt, tégla alakú borítólemezzel takart nyelves zár lehetett. A kulcsnyílások egybefüggő, nagyméretű réz takarólemeze a zárszekrény alján fekszik. A fogantyúk kör alakú alaplemezre szerelt ovális hajlású kovácsmunkák. A bencés múzeumban a XXXIV. számon tartották nyilván, a szűkszavú leírás szerint „feneketlen, teljesen üres" állapotú ládát. Ez a leírás leginkább a Molnár B. győrszigeti tanítótól kapott ládára illik. Ugyanakkor szerepel a beszerzések között egy „tölgyfa-láda" is, amely szintén a győrszigeti céhtől való, de 1877/78-as beszerzésű.

m Az 1929 tavaszától nov. 20-ig tartó leltározáskor már nem szerepelt külön a győrszigetieknek ez a Feigl Ferenctől kapott, Wirthl Antal községi bíró által beadott ládája. Meg kell jegyeznünk, hogy a bencés múzeumban a ládával kapott iratokat a ládában tartották. Az 1950-es években megkezdett leltározáskor választották el a ládáktól tartalmukat. Ma már ezért sem lehet minden tévedést kizáróan meghatározni azoknak a ládáknak a hovatartozását, amelyek külsejükön nem hordják eredetük bizonyítékát. A rusztikus külsejű darabok sorába tartozik a „szappanos és gyertyamártó mest." címkéjű láda (Függ. 40.). A natúr tölgy lapokból épített láda főnézetének meghatározó elemei az esztergált, középen hengeresen kiszélesedő lábak, a megtört sarkú mélyített keretdíszek és — új vonásként — a zárszekrényt imitáló tetőtagozat függőleges emelkedésű, faragott szalagdísszel borított megoldása. Az oldallapokat a homloklap arányos változatai díszítik. A fogantyúk nagyobb, sarkain fűrészelt levélmotívumokkal feloldott sima rézlapon nyugszanak, egészen egyszerű, a célszerűség igényével készült darabok. A zárszerkezet a homloklapon foglal helyet, egyszerű, C-rugós reteszes mechanizmus. Érdekessége a réz borítólemez és a nagy golyónyelű belső retesz. A láda belsejében, felragasztott papírlapon a céhre utaló ceruzaírás. A ládával kapcsolatos feljegyzések között — Lovas Elemér jegyzeteiben — szerepel a ládára vonatkozó 1832-es évszám. Ma ennek a ládán nem található nyoma, akárcsak a céh másik — korábban említett — ládájának 1781-es évszáma is bizonyítékok nélkül való. Mivel más hasonló évszámmal szereplő datált ládánk nincs a gyűjteményben, keveredésről nem lehet szó. A ládákat Rengey Béla ajándékozta.

105 A győri tímárcéh ládája (Függ. 41., 24. kép) az előző típusok kifejlődött, gaz104 Az egyik láda az 1877/78-as gimn. évkönyv szerint: Feigl Ferenc ajándéka (beadta Wirthl Antal községi bíró), tölgyfából készült. A másik az 1896/97-es évkönyvben szerepel, „cipész céhláda, (rossz)" megjelöléssel, Molnár B. tanítótól. Ez a leírás illik jobban az 1929-es leltározáskor feljegyzett „feneketlen" ládára. A győri múzeum 1956-os leltárában szintén erre az állapotra utal: „feneke új" megjegyzés. A GyK. tudósításában szerepel ugyan az 1877-es — árverésre bocsátott — láda, beszerzéséről viszont már nincs híradás. Az elírás valószínű az évkönyv szerkesztésekor történt. 105 Fg. É. 1870/71. 24. lap. 1929-es leltár XX. szám. (XJM. HA. 1210—80. Ltsz.), XJM. céh. 546.1., lásd még Fg. É. 1871/72. ! 214