Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák
A céhládával kapcsolatos események rövid összefoglalását az 1828-ban, ,,a' mesterség űzése végett való TÁRSASÁGOK' és CZÉHEK' számára" kiadott „Közönséges czéhbeli Czikkelyek" alapján végezhetjük el. 24 Bár e rendelet és utasítás egy kései állapotot tükröz, korábbi céhleveleink artikulusaival összevetve mégis jellemzőnek mondhatjuk. Az első cikkely az inasszegődtetés aktusánál említi a céhláda feladatát: „az ifiú valóságos inassá, a' láda felnyitásával, felvétetik: mely esetben keresztelő, vagy törvényes születésének, és elbocsáttatásának bizonyságlevelét a' czéh ládába letenni és inasságra felvételéért 1 fi 30 kr fizetni tartozik". A nyolcadik cikkely az inasszabadítás eseményét idézi, melynek során a céh a szabott esztendeit betöltött inast mesterlegénnyé tette ,,a' czéhláda felnyittatásával...". A „mesterré léteit" a céhládába befizetett taksával tartozott megfizetni a vándoréveit kitöltött legény. A céhgyűléseken való illendő viselkedés már nem a céhláda szentsége iránti. hanem a „czéh Kommissárius eránt, úgymint a' gyűlés Elölülője eránt, nem különben a' Czéh, és helytartó Czéhmester, 's más czéh béli öregebbek eránt" érzett tisztelet és engedelmesség formájában kötelező illemszabály. A 44. cikkely a céhtagok közötti vitás esetekben való eljárás módjáról szól: „Ha czéhbeli mesteremberek között kerekedik per, ez a' czéhbeli gyűléseken vétessék fel, mely alkalommal mint az, ki panaszt tesz, mint az, ki ellen van panasz, ülőszékeikrül kellyenek fel, és a' czéhláda mellé állván terjesszék elő" panaszukat. A céhekkel kapcsolatos rendeletek az 1848-as Klauzál által kiadott „Czéhszabályokat módosító rendelet" 25 vagy az 1851-es „Ideiglenes utasítás" már a céhrendszer bomló állapotát regisztrálja. 26 Ennek megfelelően a láda szerepét elsősorban a pénztári, irattári funkcióban határozzák meg, erkölcsi, ideológiai szerepéről már nem esik szó. A XIX. században egyre inkább erősödik a céhek szociális szerepe. Az iparhatósági jogkör szűkülésével, majd elsorvadásával párhuzamosan erősödnek azok a céhbeli szerepkörök, amelyek az elavult szervezeti forma ellenére fenntarthatók, hatásosan bonyolíthatók. Ilyen szereppé vált a céhek esetében a betegsegélyezés és a temetési segélyezés. 27 A központi rendeletek szorgalmazzák a legénytársaságok betegsegélyező jellegének erősítését. A Klauzál-féle rendelet kifejezetten ún. „kórházi" ládáról beszél, tehát a céhláda is mindinkább praktikus célú bútorrá módosul. A győri céheknek a céhládával kapcsolatos szokásairól kevés emlék maradt. A legeredetibb forrás a ládahordozásról egy nagyon sajátos, a tárgyi emlékek forrásértékét szemléletesen bizonyító formában, a szigeti molnárok céhládájának zárszekrényfedelére írva maradt fenn. Ez a néhány soros, tintával írt feljegyzés azt az eseményt örökítette meg, amikor a céhládát a mesterek által vá24 Ad Nrum 7262. Közönséges czéhbeli czikkelyek a' mesterség űzése végett való társaságok' és czéhek' számára. Budánn, Nyomattatott a' királyi magyar universitas' betűivel 1828. (XJM. céh. 56.63.5. Ltsz.) 25 Budán, a' magyar kir. egyetemi nyomda betűivel 1848. (XJM. céh. 56.63.5. Ltsz.) 26 Ideiglenes Utasítás a' Magyarkoronaországbani kereskedelmi és iparviszonyok szabályozása iránt. Budán, a' császári kir. magyar egyetemi nyomdából 1851. (XJM. céh. 56.63.7. Ltsz.) 27 Berlász J., A pest-budai céhes ipar válsága... Századok, 1967. 3—4. sz. Balázs P., A céhrendszer problémái Győrött a XIX. sz. első felében. Arrabona 17. 1975. 174
