Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák
sárolt céhházban helyezték el. „Szigeti Czének Szép Házo amely ... fölépült karmelita Kutsár Josef Czé mesterségében 1824 Esztendőben. Az fölülírt Cémester Házabul Ezen N. Molnár Czének pediglen a Ládája minden igasságaival és szép Zászlójával egüt ezen N. Cé Házában szép muzsika szóval bé helyeztetett 1827 Esztendőben 6 dik Februáriusban." íme a céhláda mint elsődleges, egyben kizárólagos forrása a helyi emlékekben szűkölködő céhszokásoknak. 28 Egy másik — a ládakíséréssel kapcsolatos — adatunk a győri gombkötők címerével, a kócsagtollas forgóval van összefüggésben. A céhemlékek gyűjtése során Méry Etel jegyezte fel a következőket: „...egykor sok kónyi kócsagnak lehetett hátán vállán, most pedig ezüst- és vörös makkban leng. Valaha jobb kéz tartotta, s azt kántor misén az oltárra tűzték. Ezzel díszített kalpagosan vitték a zászlót, kísérték a ládát. Ennek a kócsagtoll viselésnek pedig egész története van. 1766-ban a nemes céh panaszt emelt a tekintetes nemes magisztrátus előtt, hogy némely más céhbeli legények is a láda kísérését kócsagtollasan akarják véghez vinni, tehát minden zene-bona és galiba elkerülése végett tiltassanak azok le, mert a kócsagtollak megkötése a gombkötőket illeti, ez a címerök .. ," 29 idézi a cikk a gombkötők panasza alapján a „láda késérés" bonyodalmait. Az eredeti dokumentumban — a gombkötők kérvényében 30 — a céh véleménye utal a ládakísérés egyéb mozzanataira úgymond „az Gombkötő Czéhnek Czímere az Kócsag Toll, és azzal sehol az egész Országban, sem pediglen külső Tartományokban semmi egyéb Czéh sem Zászlóját sem Ládáját nem kíséri, hanem csak egyedül a Gombkötő Czéh ... és valamint nem illene, hogy mi a mi Ládánkat, vagy Zászlónkat Parduz Börössen késérnénk úgy megh sem is engedtetnénk, mert nincs is Szebb mint mikor mindenféle Czéh az maga Mesterségéhez illendő czímere alatt vezeti Ládáját". A céhládákkal való körmenetek egy kései példája, pontosabban felelevenítése kívánkozik adalékként a ládával kapcsolatos szokások témaköréhez. A korábban említett betegsegélyző, temetkezési funkció a céhszervezetek elhalásának időszakában jórészt átvette a hajdani céhek sok szervezeti szokását, megőrizte hagyományait, a szervezeti élet külsőségeit. Különösen az érdekvédelmi harcban öszszekovácsolódott legénytársaságok tartották fenn a céhes szokásokat későbbi, temetkezési egyleti korukban is. Néhány fényképfelvétel őrizte meg a hajdani céh késői utódainak gyülekezését, a felvirágozott céhládával és a céh régi jelvényeivel való felvonulásának mozzanatait. Az eltelt idő következtében a hagyományápoló kőművessegédek természetesen már csak az idős emberek emlékezetére támaszkodhattak a céhszokások felelevenítésénél. Nem tudjuk mennyi eredetiséget őrzött meg az emlékezet, de külön érdekessége a dolgoknak, hogy éppen azok a kőművessegédek voltak hajlandók a céhszokások felelevenítésére, akik a XIX. század első felében az ácsok, cserepezők, kőfaragók társaságában már távol kerültek az önállóság reményében dolgozó más szakmabeli legényektől. A hagyományos kézművesipari mesterségektől eltérően a kőművesek munkabérének, rendtartásának meghatározása a „Tselédek és Napszámosok" csoportjával együtt 28 XJM. tárgyi gyűjtemény C. 64.5.1. Ltsz. ládán. 29 GyK. 1877/61. 30 XJM. céh. 54.7.13. Ltsz. A győri gombkötők kérvénye a tanácshoz a kócsagtoll viselése és a kócsagtollas címer tárgyában. XJM. céh. 54.7.17. Ltsz. Jegyzőkönyvi kivonat: A gombkötők panasza, hogy a többi céhek tiltassanak el a kócsagtoll viselésétől. 175
