Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Gecsényi L.: A győri céhek a XVI. sz. második és a XVII. sz. első felében
kemencéje. 1637-ben Michael Castellan kőműves özvegye rendelkezett téglaégetőről. Az 1640-es években a lombardiai Pietro Fareth volt a győri kőművesek céhmestere. 52 Létezett már 1639-ben a molnárok céhe is, mint arról egy per lefolyásából értesülhetünk. 53 A XVII. százsad első felének céhalapításai a „katonai" kovácsok és bognárok statútumainak kiadásával (Philipp Mansfeldt főkapitány) zárultak 1643-ban. Közöttük katonák és regiment-alattvaló polgárok egyaránt folytatták a szakmát. 5 ' 1 A céhek megalakulásának puszta időrendi felsorolása és a kiváltságlevelek átvételének, illetve kibocsátóinak feltérképezése úgy hisszük, önmagában is felhívja a figyelmet a győri céhes iparfejlődés fontos jellemző vonására. Nevezetesen arra a tényre, hogy a város általában az 50—70 évvel előtte járó pozsonyi és nagyszombati viszonyokat adaptálva kiegészítésekkel, minden olyan iparágban, ahol helyi előzményekre nem támaszkodhatott. Három esetben tudjuk, hogy egy-egy győri céhlevél tartalma tovább „vándorolt" más városokba. 1614-ben az ötvösök már többször említett négyes kiváltságlevelét kapták a pápai ötvösök; 55 1619-ben a szabók privilégiumait, mint említettük, az érsekújvári, komáromi és pápai mesterek és 1629-ben ugyanezen szabályokat kérték el a magyaróvári mesterek. 56 A privilégiumok kibocsátása, illetve átírásukkal döntő részben történő megerősítésük mindvégig a székeskáptalan, mint a város földesura, kezében maradt. A német vargák és „katonai" kovácsok, bognárok kivételével valamennyi főkapitányi eredetű kiváltságot is előbb-utóbb megerősített a testület, miként így történt a Pethe Márton-féle ötvöscéhlevéllel is. A század elejétől az egyre erőteljesebb kereskedelmi konkurrencia hatására azonban a céhek mind gyakrabban erősíttették meg okmányaikat a püspök-főispánokkal, majd az uralkodókkal, növelve ezzel a kiváltságok hitelét. A GYŐRI CÉHEK PRIVILÉGIUMAINAK EREDETE (Zárójelben az eredeti céhlevél kelte, illetve az átvétel időpontja.) Pest ötvösök (1529) Győr, Komárom, Esztergom, Üjvár (1603) Buda, Fehérvár mészárosok (?) Győr (1567 előtt) 52 1619: uo. libri testamentorum 1. k. 83—84. 1. 1637: uo. 2. k. 82. 1. 53 Uo. Győr város Levéltára Törvénykezési jzkv. 8. k. 2. 1. 54 Uo. Céhiratok levéltári gyűjteménye 6. és Xántus János Múzeum, Adattár 53. 12.5. és 15. — A statútum szerint a céhmestert az Űrnapja után következő vasárnapon a katonai szolgálatban nem álló mesterek választották. Tanulmányunk megírását követően bukkantunk két adatra, amelyek szerint 1650ben győri, pozsonyi, komáromi és somorjai pintérek; 1681-ben győri, pozsonyi, pesti, nagyszombati, somorjai szattyánosok tömörültek egy pozsonyi főcéhbe. 55 Jankó L, i. m. 419. 1. 56 GySmL:l GyKHL Felvallási jzkv. 7. k. 766. 1. 157
