Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Gecsényi L.: A győri céhek a XVI. sz. második és a XVII. sz. első felében

Pozsony mészárosok (1563) Győr (1581 és 1627) csizmadiák (?) Győr (1604) asztalosok (1534) . Győr (1622) takácsok (1559) Győr (1625) fazekasok (1569) Győr (1634) Nagyszombat szíj-, pajzs-, nyereggyártók, csiszárok (1577) Győr (1601) lakatgyártók (1584) Komárom Győr (1612) gombkötők (1599) — — • Érsekújvár Győr (1629) Wiener Neustadt (Bécsújhely) kalaposok, süveggyártók (1630) Győr (1637) Saját kezdeményezésű céhszabályok szíj-, pajzs-, nyereg- és lakatgyártók, kovácsok: 1566 szabók: 1568 borbélyok: 1593 magyar vargák: 1607 kovácsok: 1610 Ismeretlen eredetű céhszabályok német vargák: 1582 kötélverők: 1637 kőművesek: 1637 kovácsok, bognárok: 1643 AZ IPAROSOK GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZETÉRŐL A céhes iparban dolgozó mesterek, mesterlegények társadalmi helyzetéről, nemzetiségi összetételéről, a céhek belső életéről a privilégiumok szabályain kívül a tárgyalt korszakban igen kevés forrás szól. Ezek is kizárólag a XVII. századból tartalmaznak adatokat s főként néhány szakmára összpontosítva: a vargákról, a szűcsökről, a fegyver- és szíjgyártókról, a gombkötőkről, a csizmadiákról és mindenekelőtt a szabókról. A „katonai" céhekről, amelyek gyakorlatilag teljesen elkülönült életet folytattak a regimentsoltész fennhatósága alatt és a városi polgári életben igen csekély mértékben vettek részt, még kevesebb ismeretünk van. A városi tanács tisztségviselői és a város vezető rétegéhez tartozó személyek ismeretében azt mondhatjuk, hogy ehhez a csoporthoz az iparosok közül néhány szabó, szűcs, varga és ötvös tartozott. A városbírák között a század elején mindössze két személyt találunk: Szeghy Szőcs Gergelyt és Szőcs Benedeket. Szeghy Szőcs azonban inkább az iparával felhagyó nemesbirtokos-csoport képviselője. 158