Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Timaffy L.: Kisalföldi kocsik, szekerek

19. ábra. Személyszállítás a piacról hazafele. Győr-Ikrény 1967 A fényképek a szerző felvételei. Állatokat is szállítottak kocsin piacra, vásárra. A baromfit hosszúkás, fűzvesszőből font, csapótetejű burkusokban vitték. A tömött kacsát, libákat'fülesekbe ültették szalmára, ruhával lekötötték és a kasfarba állították, csak a fejük, nyakuk állt ki belőle. Sertéseket kocsiban szállították. Régen a hízót is beemelték a kocsiba vagy a hátuljához támasztott lejtőn nyomták föl. Előre a kasülést vagy a subert rakták, a kocsira ráborították az ólajtót, a hátsó saroglyát pedig egészen felhúzták az oldalakhoz, s az így kialakított ketrecben jól levegőzhetett is az állat. Egyes helyeken a hátsó saroglyához is subert raktak, hogy a ketrec még zártabb legyen. A süldőket is így vitték vásárra, míg a hízókat újabban már külön ketrecben viszik, s a ketrecet emelik fel a kocsira. A malacokat ketrecbe, ládába rakták, s úgy tették fel a leborított kocsi tetejére. Alul vitték a hízót vagy a süldőket, s felül, a kocsi tetején a malacokat. A borjút feltették a kocsira, s állítva vagy fektetve kikötötték a kocsi két oldalához. Ha nagyobb volt már, még oldalmagasítót is raktak fel, hogy ki ne essék. A szarvasmarhát, lovat a kocsi után kötötték a hátsó lőcskarikához, vagy a kocsioldal végéhez és úgy vitték be a vásárra. c) Parádéra is a kis kasos kocsit használták. Ezzel mentek be a városba ügyesbajos dolgaikat elintézni, vasárnap, ünnepeken pedig a templomba, ha messzebb volt, vagy a szomszédos falvakba látogatóba. Orvosért, bábáért, papért is ezzel mentek, ha szükség volt rá. Ilyenkor a fonott kast és a kasülést berakták a kocsiba. 143