Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Timaffy L.: Kisalföldi kocsik, szekerek

rékjártók vagyis bognárok" limitatiójában 1723-ban a következőket találjuk: „Somorjai kotsi görbe oldalastul, öregh paraszt szekér, Vas alá való jó öregh Béres Szekér, Nehéz hat öker után való Szekér, s Fakó Szekér, vagy is Kotsi".

2 Ugyanezeket a fajtákat találjuk az 1743, 1782-ből való limitatiókban is. A múlt század első felében annyiban változott a kínálat, hogy eltűnt a jó öregh Béres Szekér, a Fakó Szekér, s 1853-ban pl. Somorjai kocsit, Paraszt kocsit, Fatengeles kocsit, Vasas szekeret, Szabadhegyi kocsit ajánlanak a bognárok árjegyzékei. Ugyanezt mutatják a győri Megyei Levéltárban őrzött végrendeletek is. Takács András pl. Nagy-Baráthon 1706-ban 1 db Somorjai Kotsit, és 1 db Paraszt Székért hagyott utódaira. Szabó János Kis Bajtson 1782-ben 1 db Fakó Székért, 1 db Paraszt Kotsit és 1 db vas alá való Székért említ végrendeletében. Sidó József végrendelete Szabad Hegyen 1838-ban 1 Somorjai kocsit, 1 Fakó Szekeret, 1 Paraszt kocsit, és 4 vasas szekeret említ, Körmendi Istvánné Ásványból 1849ben 1 Paraszt kocsit és egy vasas szekeret, Mérges Jakab végrendelete pedig Dunaszeghen 1850-ben 1 db Paraszt kocsit és 1 db ökrös szekeret tartalmaz.

3 Századunkban viszont a következő falusi járműveket találjuk a Kisalföldön: 1. parasztkocsi vagy kasos kiskocsi, homorú oldalú kocsi, 2. nagykocsi vagy takarulókocsi, igáskocsinak, szekérnek is mondják, 3. ökrös szekér, 4. fédères kocsi, a kasos kiskocsi továbbfejlesztése tengelyre tett rugókkal, 5. cséza vagy Esterházy-kocsi, csak nagygazdák használták és hintónak nevezték. 8. lapos stráfkocsi a két háború közt jelent meg falun és ez fejlődött napjainkban, 7. görgőcsapágyas, gumiabroncsos szállítókocsivá. A régi Típusokat már csak elvétve lehet megtalálni. Egy fatengelyes régi kocsira akadtam pl. Győrszemerén, görbe oldalú kocsira Faradon, Magyaróváron, fakószekérre Bábolnán. Régi parasztkocsit, vagyis kasos kiskocsit még majdnem minden faluban találhatunk egyet-kettőt, mert a többi használatban levő már mind gyári, sablonmunka. Ugyanez áll a nagykocsikra is. Régi ökrös szekér is akad még a hajdani „ökrös" községekben. Ekhós szekeret, kétkerekű taligát, kétrúdú kocsit viszont a Kisalföldön parasztok nem használtak.

4 A KISKOCSI RÉSZEI A PARASZTI SZÓKINCSBEN Érdekes megvizsgálnunk, hogy egy tájon belül is hogyan élnek a kocsi és alkotórészei népünk szókincsében. Itt is azt állapíthatjuk meg, amit egy tanulmányomban a lószerszámokkal kapcsolatban,

5 hogy a kocsit elkészítő mesteremberek szókincse részletekbe menőbb, az elkészítés munkájának megfelelően aprólékosabb, míg a paraszti elnevezések csak a használat közben fontos alkatrészekre terjednek ki. A kisalföldi kocsinak népünk tudatában hat fő alkatrésze van: az alváz, a kerekek, az oldalak, lőcsök, saroglyák és az aljdeszka. Ezen kívül vannak tartozékai: a kas, az ülés, a suberok, a vendégoldal, az oldalmagasító deszkák és dombos tájakon a fék. 2 GySmL:l Mind. cum. 870. 3 Uo. Végrendeletek 1—66. 4 Vö.: Balogh I., Csalogh Zs. és Dunád B. i. m. 5 Timaffy L., A győri szíjgyártó- és nyergesmesterek munkái. Arr. 1965. 118