Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Dóka K.: A Rába felmérése a XIX. század első felében

működött. A felügyelő tisztet az első három évben őry Dániel, majd 1837-ig Lechner József, 1840—1846 között pedig Vásárhelyi Pál töltötte be.

38 Fontos szerepet kaptak a vízügyi munkák irányításában a kerületi építészeti hivatalok. A Rába-vidék a pozsonyi hivatal illetékességi területéhez tartozott. A hivatalt a Duna-mappáció kezdetekor szervezték meg. A nagyobb folyók felmérésekor a központi, kerületi és megyei műszaki személyzet összességében is kevésnek bizonyult. A Duna és Tisza mellett rajtuk kívül a munkát irányító felügyelők és a figuráns mérnökök dolgoztak. Létszámuk 20 körül mozgott. Ök általában nem kapcsolódtak be az építési igazgatóság munkájába, a felügyelők is csak a hajózási igazgatóságnál vállaltak tisztséget. A magyar vízrajzi felmérések közül a Rábán folyó munka a korábbiak közé tartozott. Mivel a Rába nem volt jelentős folyó, a munka végrehajtása a megyei mérnökökre várt. Legfeljebb anyagi támogatást és bizonyos műszaki irányítást kaptak a kormányszervektől és az építési igazgatóságtól. A szintezés végrehajtása 1802-ben a helytartótanács Szapáry Józsefet nevezte ki királyi biztosnak. Egyik feladata az volt, hogy a megyék kérésére szabályozza a Rába malmait, másik pedig, hogy irányítsa Mosón megye lecsapolási munkáját a Hanságban. A biztos munkáját térképek készíttetésével kezdte. 1802-ben Hegedűs János a Sopron megyei, 1803-ban Kenedits József pedig a Vas megyei Rába térképét készítette el. Hegedűs korábbi térképeit egészítette ki, Kenedits pedig a Vas megyei Rába-szakasz első összefüggő képét rajzolta le.

39 A Vas megyei térkép a folyó környékéről csak rendkívül keskeny sávot ábrázol. A lakott települések nem látszanak, és a művelési ágak sincsenek jelölve. A Rába keskeny csíkja szalagként húzódik végig a térképen, azonban éppen a lakott helyek, jellegzetes parti építmények jelöletlensége miatt használata nehézkes. Szapáry belátta, hogy kevés az a műszaki tudás, amivel a helyi mérnökök rendelkeznek. Sax Zakariást, az akkori igazgatósegédet hívta segítségül. Sax Hegedűs és Kenedits elkészült térképei alapján szintezéseket végzett a Rába folyón mindhárom megyében. Az egyik malomtól a másikig haladva megállapította azok távolságát, a malomfők magasságát, valamint a folyó esését az egyes malomgátak között. 29 malmot mért fel, 13-at Vas, 10-et Sopron, 6-ot Győr megyében. A munka eredményeit 32 térképlapon rögzítette. Hegedűs térképe segítségével a felmérést elvégezte a Kis-Rábán is. Sax nagy népszerűségre tett szert a megyében. Őt kérték fel több ízben, hogy vegyen részt a további munkában, azonban a hivatali feladatok másfelé szólították.

40 1803-ban a megyei mérnökök újra megpróbálkoztak szintezéssel, a Rábánál kisebb Rábca folyó egy szakaszán. Mosón megye a Hanságból a Fábián-erén keresztül csatornát kívánt ásni. Elkészítéséhez meg kellett állapítani a Rábca esésviszonyait, hogy egyáltalán le tudja-e vezetni a csatorna vizét. Mosón megye szakértőket — lehetőleg katonai mérnököt — kért a munka elvégzéséhez. Az építési igazgatóság ezúttal nem adott segítséget. Végül Király György közreműködésével megoldották a feladatot.

41 1811-ben Ürményi Rudolf, Fejér megyei főispán lett a Rába-szabályozási királyi biztos.

42 Az építési igazgatóság vezetője ekkor már Sax Zakariás volt, és Ürményi őt kérte, hogy küldjön hozzá műszaki személyzetet. Sax nem teljesítette kívánságát, ezért Ürményi hamarosan lemondott. 1813-ban Perényi János, 354