Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz. III.

Az elmozdulás természetesen nem csak az edényeknél észlelhető. A 3/a sírban, illetve a 7.-ben a nyílhegyek kerültek elő olyan helyzetben, melyet elmozdulás feltételezése nélkül igen nehezen lehetne .magyarázni. A 100. sírban a váz szintjénél 15 cm-rel magasabban két, ferdén lefelé irányuló nyílhegy került elő. Ezeket sem tudjuk máshogy magyarázni — nem lehetnek ugyanis a félig betemetett sírba belőtt nyilak —, hiszen a nyílvesszők vége a sír oldalfalába ütközött volna. Esetleg a koporsóra helyezett vagy éppen a fedődeszkába lőtt nyilakról lehet szó — ami szintén koporsó meglétét igazolja. A jövőben az elmozdulás lehetőségét más tárgyak esetében is figyelembe kell vennünk (tegez, íj, orsó, gyöngysor stb.). Meg kell még jegyeznünk, hogy a csontok (koponya) és a tárgyak (elsősorban az edény) elmozdulása kölcsönösen összefügg. 24 olyan sírt tártunk fel, amelyben csontelmozdulást tapasztaltunk és az edény helyzetét is meg tudtuk figyelni. Közülük 15 esetben (62,5%) az edény (illetve nyílhegyek) szintén elmozdultak eredeti helyzetükből. Az összefüggés fordítva is nyilvánvaló : 22 olyan sírból, amelyben az edény elmozdult és a csontok helyzete megfigyelhető volt, 15 (68,2%) csontjai is elmozdultak. 9 esetben csak a csontok, 7 esetben csak az edény elmozdulását figyeltük meg. 3.4. A tápi temető 113 feltárt sírjából 102-ben tudtuk megvizsgálni a gödör fenekét (11 esetben vagy nem került erre sor, vagy nem látszott a sírgödör sem). 74 esetben (a megfigyeltek 72,5%-a) a sírgödör alját nem egyenesre képezték ki, hanem a gödör végeiben (néha még középen is) mélyebbre ástak. Ez a jelenség nem ismeretlen az avar kori temetőkben, megnyugtató magyarázatát (talajvíz elvezetése? szerves anyaggal való kitöltés?) még nem sikerült megadni.

18 Alább közölt elemzésünk valószínűvé teszi a „lemélyítések" és a koporsó jelenlétének szoros kapcsolatát. A 28 egyenes aljú sír közül ötben más furcsaságot tapasztaltunk, ami indokolta a szokásos gödörformától való eltérést. A 3. sírban 4 koporsó feküdt, és még bőven maradt hely a gödörben. A 38. sírban a gödör feneke egyenes volt ugyan, de erősen lejtett (fejnél 118 cm, lábnál 135 cm mély volt). A 78. sírban teknő alakú sírgödörben a váz 10 cm-rel a gödörfenék felett került elő, ugyanez volt a helyzet a 84. sírban, míg a 95.-ben csak 5 cm-rel volt magasabban a csontváz. A maradék 23 sírból (22,5%) 17 sekély, 100 cm-nél sekélyebb (többnyire gyermek-) sír volt. összesen tehát csak 6 (5,8%) maradt a mélyebb, gondosan megásott, egyenes aljú sírgödrök száma (19., 20., 31., 41., 68., 109. sírok). Ez a szám szinte elhanyagolható, a lemélyítés tehát Tápon a 100 cm-nél mélyebb sírok általános jellemzője. A lemélyítés a sírmélység függvénye, ezt az alábbi táblázatunk is illusztrálja: mélység megf. eset lemélyítés % 21— 40 1 41— 60 4 1 25% 61— 80 16 7 44% 81—100 15 8 53% 101—120 11 9 82% 121—140 17 15 88% 141—160 16 16 100% 161—180 17 14 82% 181—200 5 4 80% 52