Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Gecsényi L.: Győr megye gazdasági-társadalmi helyzetének néhány kérdése a XVII–XVIII. sz. furdulóján
1704 áprilisában a támadó kurucok ellen a megyében nagyobb császári haderő vonult fel Heister Siegbert tábornok parancsnoksága alatt. Ettől kezdve minden települést elárasztottak a rekviráló csapatok, hogy a hatalmas sereg ellátását biztosítsák. A pusztai járásban egyetlen alkalommal Pázmándra és Tápra egyenként 12 szekér széna, 12 vágómarha, 150 mérő zab, 500 kenyér, Nyalkára, Tápszentmiklósra, Mezőörsre, Mindszentre, Gönyüre egyenként 8 szekér széna, 8 vágómarha, 300 kenyér, 70 mérő zab beszolgáltatását rótták ki. 28 A szemben álló seregek június 12-én Szemere, Gyirmót térségében, Koroncónál csaptak össze. Az ütközet során a lángok martaléka lett Koroncó, de elpusztult Gyirmót is. Kisebb-nagyobb károk keletkeztek a távolabbi Gyarmaton, Szemerén, Téten. A győztes császáriak a csatát követően megszállták a megyét, a Szigetközt is beleértve. A vármegye adószedőjének elszámolásai szerint a 1704. június—december között öt császári regiment (a Teutschmeister, a Viermondt, a Wernecke, a Heister Hannibál, a Barajti) katonái állomásoztak rövidebb-hosszabb ideig a falvakban. Az év folyamán a katonaság élelmezése a megyében 35 700 forintba került. 29 A hadjárat során ismeretlen körülmények között — talán a beszállásolt németek kezétől — pusztult el a fehérvári országút mentén Mindszent. Az árpási Rába-átkelő közelében állandó veszélynek kitett Mórichida lakosai a Rába és a Marcal közéről a kiöntésektől védett jobb parti Bordás pusztán kerestek menedéket. 30 A koroncói csatával és következményeivel nem értek véget Győr megyében a háborús megpróbáltatások. 1705 decemberében a kurucok felszabadító hadjárata a Szigetközből is kiverte a labanc csapatokat. A harcok alatt hagyták el lakói Ladamért. 31 1705-ben, de különösen 1706-ban a Győr elővárosaiban állomásozó rácok élelemszerző kitörései tartották állandó félelemben a vidéket. Ilyen portya alkalmával fosztották ki a Tóközben Sövényházát, ahonnan a lakosság elmenekült. 32 1707 első hónapjaiban a császári győzelmek eredményeként a labancok megszállták a Szigetközt. A Schönborn-regiment teljes állománya négy hónapig állomásozott a falvakban. A következő hónapokban, noha a szemben álló felek katonasága rendszeresen átvonult a megyén, nagyobb összpontosításra, illetve ütközetre már nem került sor. Az utolsó összecsapás 1710 őszén Győrtől délre zajlott le, amikor egy 3000 fős kuruc csapat kergette meg a labancokat és ejtette foglyul Esterházy Ferenc tábornokot. 33 A háború zaja még el sem ült, amikor 1709 tavaszán a „fekete halál", a pestis csapott át északról a megyébe. A közel másfél esztendeig tartó járvány halálos áldozatairól nem rendelkezünk adatokkal. Hatását a Zala megyei összehasonlítás érzékelteti, ahol a Göcsej-vidéken a népesség kb. 50%-a halt meg 3 ' 1 . A Szigetköz és Csilizköz vidékét ritkábban érték el a XVI— XVII. század háborús pusztításai. A vizek közé szorított falvakat azonban nem kevésbé sújtották a természeti erők csapásai. Az árvizek rombolásai — részletes korábbi források híján — általában csak a XVIII. század második felétől tartjuk számon, holott az előző századok embere legalább annyit szenvedett tőlük. 1690— 1714 között éppen a szigetközi Ottovány (Oltva) és a csilizközi Kenderes-Medve sorsát pecsételte meg az áradó Duna. Ottovány 1690—1696 táján tűnik el a forrásokból és 1714-ben Ásvány egyházlátogatásánál már csak azt jegyzik fel, hogy a Duna teljesen elpusztította. 35 Kenderes-Medve (Egyházas-Medve testvérfaluja) 1703 után lett lakatlan, bizonyosan megállapíthatóan nem a szabadságharc eseményei következtében. 36 Az áradások miatt kényszerült új faluhelyet keresni 1710 és 1720 között a csilizközi Nyarad népe és maradtak szántóföldek nélkül Radvány, Kulcsod lakói. 37 386
