Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Dóka K.: A Rába felmérése a XIX. század első felében

szükségesek lesznek. Bizonyos műszaki segítséget azonban kaptak a feladat elvégzéséhez: Krötzer Márton az építési igazgatóság gyakornoka 14 napot dolgozott a torkolatvidék felmérésénél, azonban Király György megyei mérnöktől is csak 38 napi munkát igényelt a feladat végrehajtása.

50 A torkolat feltérképezése — a terveknek megfelelően — a kezdete volt a Rába teljes magyarországi szakaszára kiterjedő felmérési munkának. A helytartótanács 1820-ban adott utasítást Győr, Sopron és Vas megye mérnökeinek a folyó szintezésére. A végrehajtás módjáról az építési igazgatóság 1821. március 21-én küldte el az instrukciót. Első pontban azt javasolták, hogy a megyei mérnökök gyűjtsék össze a folyó eddigi térképeit, és vizsgálják meg, hogy azok mennyiben felelnek meg a jelenlegi állapotnak. Üj helyszínrajzot csak akkor készítsenek, ha sok lenne a változás. A régi térkép kijavítása, illetve a helyszínrajz elkészítése után kerülhet sor a szintezésre. Megegyezés szerint határozzák meg a mérés kezdőpontját ——• clZclZ cl hasonlító síkot — és ettől elindulva 100 ölenként jelöljék ki a léctávolságokat. A mérést a két alappont felezőpontjából oda-vissza leolvasással végezzék el. Ügyeljenek arra, hogy a műszer valóban a felezőpontba kerüljön. A mérési eredmény ellenőrzése érdekében a kezdőponttól számítva 500 ölenként (945 m) rögzíteni kell egy fix pontot.

51 A partok magasságát — lehetőleg mindkét oldalon — állapítsák meg. Minden műszerállásban szintezzék a víztükröt is. Mivel a folyó szintje munka közben változni fog, fontos, hogy a vízszint emelkedéséről és süllyedéséről jegyzőkönyvet vezessenek. A partok szintezésékor meg kell állapítani a malomgátak helyzetét, magasságát, rögzíteni az előttük, mögöttük észlelt vízállásokat. Az utasítás ezután a keresztszelvény felvételét részletezi. Minden 945 méternél fel kell venni a keresztszelvényt. Talppontjai mindkét parton előzőleg rögzített alappontok legyenek. Keresztszelvény felvételekor a folyó mélységét egymástól 9,45 m-es távolságokban kell megmérni. A keresztszelvények rajzán a legnagyobb és legkisebb vízállás is jelölendő. A folyó jellegzetes pontjain, a malmok, hidak közelében — a műtárgyaktól 27,8 m távolságra — szintén el kell készíteni a keresztszelvényt. Az építési igazgatóság az egész munkáról jegyzőkönyvet, valamint szöveges beszámolót kért, amelyben a mérnökök az árvizekre, jégzajlásra, partok és meder állapotára vonatkozó adatokat rögzítik

52 Az 1821-ben kiadott utasítás a korábbiakhoz képest jelentős előrelépést jelentett. Már látszik rajta Huszár Mátyás 1820-ban kiadott munkájának hatása. Ujat hoz a korábbiakhoz képest az előre-hátra történő lécleolvasás bevezetésével, a keresztszelvények felvételének részletes magyarázatával. A későbbi, Vásárhelyi által kidolgozott módszerekkel szemben az alappontokat nem jelöltette ki előre mindkét parton, és így a két oldalon, egyszerre történő szintezés csak kívánság maradt. Azonban a földmérők az utasítás azon pontját sem tartották be, hogy 500 ölenként a fix pontokat előre rögzítsék, a mérés ellenőrzése érdekében. Bármennyire is részletes és világos is volt az utasítás, egyes megyei vezetők úgy látták, hogy műszaki személyzetük a feladattal nehezen fog megbirkózni. Sopron megye már néhány hét múlva jelezte ellenvéleményét. Azzal érveltek, hogy akkori mérnökük — Wagner Mihály — rendkívül elfoglalt. A megyének a Rába nem egyetlen folyója. A Lajta, Vulka, Ikva, Repce is ki szoktak önteni, és ott is dolgozni kell. A mérnök felügyel az országutak, hidak állapotára, a vármegye középítkezéseire. Ily módon évek múlva sem fog elkészülni a munkával. Véleményük szerint Győr és Vas megye területén hasonló a helyzet. Fennáll az a veszély, hogy az utasítás pontjait az egyes megyék különfélekép356