Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Dóka K.: A Rába felmérése a XIX. század első felében
kodva mutatja be a címben megjelölt terület vízrendezésének történetét. A munka főként a XVIII. századi térképezésekre hivatkozik. A Rába felmérésére vonatkozó irat- és térképanyagot az Országos Levéltár őrzi. Az iratok a helytartótanács, az építési igazgatóság, a térképek a helytartótanács és a Vízrajzi Intézet térképtárába kerültek. Kiegészítő részeket és másolatokat őriznek Vas és Sopron megye levéltárai is. 5 A Rába-vidék képe a szabályozás előtt A Rába a szabályozás előtt több mint 250 km-es mederben kanyargott, teljes hossza csaknem 1/3 résszel volt több a mainál. 6 A szeszélyes vízjárás ellenére a falvak határa nem állt állandóan víz alatt, sőt a folyó vidéke sem volt egységes mocsárvilág. A területen száraz-homokos és mocsaras vidékek váltogatták egymást. A nagyobb árvizek miatt néhány falu eltűnt a térképről. 7 1602ben, 1603-ban, 1611-ben a Rábaközben 26 falu került víz alá, 1783-ban Űjmalomsok lakói kényszerültek új helyre az árvíz miatt. 8 Áttelepedett Mórichida lakossága is. 9 A terület vízrajzi képe főként az alsó szakaszon különbözött a maitól. 10 A Nicknél mesterséges duzzasztással kettévált folyó főága (Öreg-Rába) kelet felé fordulva Kecskéd határában U alakú kanyart vett. Rábakecöl határát — a gyakori kiöntés miatt — mocsaras terület választotta el a folyó medrétől. Szentmiklósfánál a Rába két ágra szakadt, majd Vág—Marcaltő között délkeleti irányba fordult. Marcaltőnél a lerakodott hordalék miatt három sziget képződött, és a bal parton mocsaras, vizenyős terület alakult ki. Árpástól a folyó északkelet felé haladt, a jobb part (a Rába—Marcal közötti terület) elmocsarasodott. Bodonhely előtt a folyó ismét nagy szigetet alkotott, a község e szigeten feküdt. A sziget után kezdődött a rábacsécsényi mocsárvilág. Itt a folyó újra két ágra szakadt. Jobb oldali ága — számtalan kanyarral — Rábaszentmihály, Mérges, Rábapatona felé folyt. Rábacsécsénytől Rábcakapiig északnyugat—délkelet irányú törvésvonalban mocsár helyezkedett el, amelynek legmélyebb részein feküdt a kónyi és barbacsi tó. A törésvonal és a Rábca közötti terület viszonylag magasabban feküdt, és az Enese melletti nádast leszámítva — száraz volt. A Rábca — Rábcakapitól Győrig szeszélyesen kanyargott, partjain nem volt vízzel borított terület. A Kis-Rába felső szakaszán sem volt gyakori az elöntés. A falvak lakói — egészen Kapuvárig — mind a jobb partra települtek (Beled, Vica, Mihályi, Kisfalud, Garta). Osli már erdős vidéken épült, ahol a Hanság mocsárvilága kezdődött. Oslitól keletre a szárföldi, rábatamási, farádi határig tartott a nádas, amelyet délen erdősáv és homokos, dűnés terület szegélyezett. Az erdősáv ott szélesedett ki, ahol a mocsárnak kis erekben lefolyása volt (pl. a Bakonyér, Száraz-ér, Szép-ér mellett). A Repce, Kis-Rába a Hanságba folyt, és medrük egészen eltűnt a mocsárban. A Hanság magasabb részein a lakott területek szigetként helyezkedtek el (pl. Acsalag, Bősárkány). 11 A folyó alsó szakaszán a nagy mennyiségű hordalék lerakódása miatt a mederből fokok és erek szakadtak ki, amelyek egyes területeket időnként posványossá tettek. Ilyen volt pl. a Keszeg-ér és a Linkó-ér, amelyek Csorna alatt Malom-érré egyesültek; Bánkhegy és Szany között a Sárdos-ér, amely egyesülve a Mák-érrel, Malomsok mellett ömlött a Rábába. 12 Igen sok probléma volt a győri torkolattal. A folyó medre Győrnél feliszapolódott, a torkolat előtt három nagy kanyart vett és folyása lelassult. A helyzetet rontotta a Duna magas vízállása és visszaduzzasztó hatása is. 13 346
