Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

H. Kolba J.: Gótikus kelyhek a győri székesegyházban

vélek és virágok egymás felett. A küllők eredetiek, kék alapon 1. Csupor címer (8. kép), 2. „X" és „C" díszes nagybetűk, felettük háromágú liliomos korona, 3. rózsa két szív alakú levéllel, 4. díszes „M" majuszkula, felette az előbbihez hasonló korona, 5. ferde ágon szirmos virág, levelekkel, 6. „IHS" betűk, ismét koronával. A felső szárgyűrűn díszített betűkkel az „IHESUS" nevet olvashat­juk. A díszes betűk madárfejben, sárkányfejben végződnek. Az eredeti kuppa­pohár sima, tűzaranyozással készült. Erre erősítették utólag az új kuppakosarat, mely a középkorban ismeretlen módon készült: a kuppapohárra először egy ma­gas, a pártázattál összeforrasztott új, sima kuppakosarat húzták, majd ezt bo­rították be a második kosárral, melynek 6 csepp alakú mezőjét öntött durva sodronykeretek választják el: modern színeikkel formátlan utánzatai a közép­kori pompás zománcoknak. 1. Bordó alapon, püspöki mitra, pettyes fehér csí­kokkal, (a sávokat nem választja el sodrony), 2. két szív alakú levél között 6 szirmú virág (9. kép), 3. sötétkék alapon nagy ötszirmú virág piros és fehér csíkos szirmokkal (9. kép), 4. bordó alapon másik mitra, fehér-kék-zöld csíkok­kal, 5. kék alapon 2 indás szív alakú levél, ötágú virággal, 6. ötszirmú virág zöld alapon két fehér levéllel. A több soros párta mintája: indák tetején dudo­ros, magas sokágú levelek között kisebb levelek második koszorúja. Készülésének idejét a küllők egyikén a zománcos címer határozza meg: a Csupor család dobókocka sarkán álló madarát ismerjük fel. Csupor Demeter 21 zágrábi püspökség után került ide, 1466—81-ig volt győri püspök. Ekkor folyt a székesegyház gótikus átépítése, ő maga is újabb oltár javadalmakat tett, gon­doskodott ellátásukról, biztosra vehető, hogy ő maga készíttette a kelyhet első (tehát az öntött rátétek nélküli) állapotában. Ezért helyeztette rá a címerét is. Hol készült a kehely? — erre azt válaszolhatjuk: Csupor Demeter megtehette, hogy a közelben dolgozó budai ötvösök valamelyikét 22 bízta meg a díszes aján­dék elkészítésével. A nódusz pompás színű, zománca, a finoman vésett levelek, a küllők szépsége erre engednek következtetni. Párhuzamként először a 4. számú győri kelyhet említhetjük. (13. kép). A kuppák formája, a két kehely aránya, a különösen szép nóduszok azonos vagy közeli műhelybe vezetnek. Hasonlít az MNM ismeretlen származású kelyhe is, 23 zománcleveles nóduszával, sima kuppájával. Formája alapján a Suky 24 és a Széchy-kehely 25 is ebbe a csoportba tartozik. Ide sorolhatjuk az erdélyi anyag­ból a kelyhek sokaságát (Szászkézd, Nagysenk 26 stb.). A gyöngyöspatai kehely 27 különleges pártakoszorúja mutat erős hasonlóságot. 3. Sodronyzománcos kehely Sem a készíttető, sem az ajándékozó neve nem fémjelzi a harmadik zo­máncos kelyhet.^ 28 (10. kép) Aranyozott ezüst hatkaréjos talpán hullámosan haladó inda, két oldalán egy-egy levéllel. Erre forrasztották a talp sima hatkaréjos le­mezét, melyen csepp alakú mezőkben sodronyzománcos lemezek váltakoznak: két alapszínen, részben azonos mintával. A cseppeket körben és a száron egy vastag fémszálból valóban sodort keret fogja körül, a cseppek felső csúcsán ön­tött levélcsomók. A zománcok mintája (11. kép): 1. sötétkék alapon a középső indán fehér bimbójú nőszirom, (kis szirmok színe azonos az alapszínnel). Mel­lette két szív alakú sodronyszál, az alapszín kékjével. Lejjebb oldalra hajló in­dák csúcsán hat körből álló rózsák, fehér zománccal. Legalul középen piros, két­oldalt fehér zománccal. 2. Zöld alapon, fent középen, fehér közepű tulipán, két­316

Next

/
Oldalképek
Tartalom