Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

Benderitter János kékfestő 1930 körül szüntette be a munkát, elhagyottan állt a két kupa, a kisméretű mángorló. 1953-ban itt lett önálló Velics József. Először csak tisztítással, kelmefestéssel foglalkozott, a kékfestésre csak fokozatosan tért át. Vásárra túl a Dunán nem mentek. Dunapataj, ill. Kiskőrös volt a legmeszszebb, ahová eljártak. Kindtnernének üzlete is volt, ott jobban a váltómunkák cseréjét bonyolították le, de a piacra is kijártak, az „jól hozott". 14/a ábra. „Harcsás" szegélyminta. Kalocsa A környékbeli pusztaiak vitték nagyon a koszorús kötőt. A szlovákok a lila simát kedvelték Kiskőrösön köténynek. Hajóson a férfiaknak koszorús melleskötényt készítettek; ezt alulról 15 cm-re két ujjnyi csík díszítette. A nők félkötőt viseltek két keskeny csíkkal. Fényes, fekete, habos, sima ruhának valót vettek az asszonyok bő szoknyának. — öregcsertő, Drágszél, Szakmar, Hilye, Gombolyag szállások a körülkoszorús kötőt szerették. Az ágyterítőt sárga-zöldre csináltatták, a dunyhahuzat azonban fehér volt. A hartaiak talán még mindig használnak kékfestő ágyneműt. A magyar lakosú Fajszon az apró mintás anyagok voltak kedveltek. — Kiskőrös környéke, Foktő, Úszód vitte és viszi a batyukendőt, ami tulajdonképpen kockás abrosz. 240