Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

Az 1920-as évek végén még készítettek zsebkendőt, kendőt, abroszt, később ezt kihagyták termékeik sorából. Apja Félegyházán továbbra is készítette ezeket, hiszen a hagyományos termékek közelebb álltak hozzá, mint az indantrénre való áttérés. Ágynemű a körzetükben nem volt használatos festőből. — Ifjú mesterként még sok tarka ingnek valót mintázott, sőt a háborúig általános volt a mintás ing. Indantrénnel festett inget maga a mester is viselt. A halászok vesznek néha ingnekvalót, itt-ott látni még az öregeken kék inget. Kara faluból még most is évente rendszeresen vesz egy öreg néni a férjének 1—2 ingre valót. A Tiszántúlra induló aratók mind kék gatyát varrattak, egyszeles anyag kellett hozzá. Női szabók és kötény varrók egyre többen jelennek meg a vásárokon. Ezek túlnyomóan a félegyháziak kékfestő anyagát varrják meg melles- és félköténynek. Jászkarajenőn három asszony is árulta közvetlen közelében a kötényeket, egyre inkább konkurrenciát jelentenek. Pl. Kecskén egy vásárban kimértek 80—100 méter sima köténynek valót, majd itt is megjelentek a kész köténnyel. Olajtarkázást gyermekkorában még látott apja műhelyében. Szoknyákat több színben festettek, azokat mintázták meg. Indantrén festéssel foglalkozik már a Duna—Tisza közén majdnem minden festő, igen divatos lett a világoskék alapszín fehér mintával, városi használatra is kelendő. Kiskunfélegyháza (1955. özv. Wellischek Jenőné 65 éves. Holló u. 19.) Férje 1922-ben alapított műhelyt a Wesselényi utcában, két év múlva költöztek a Holló B. utcába. Itt három kupa szolgált indigófestésre. A mángorló és a kalander már villanyhajtású. Indantrén festésre gőzfűtéses medencéket használtak. A tarkázás Perrotine-géppel történt. A világoskék indantrén festést Németországban az IGF-nél tanulta. Az új eljárást férje mutatta meg a monori Gálnak, a fehérvári Montskónak és a halasi Perényinek. Próbára húsz véget készítettek, Kecskeméten az első vásáron az összes elfogyott. A többi festő csak csodálkozott az újításon. Vásár: Fehér és oranzs mintásat Tiszántúlon, Pest megyében, különösen Halason, Majsán, Csépán, Karajenőn, Tiszaföldváron és Szolnok, Mezőtúr, Szentes, Makó helységekben vásárolták. Oranzsból Mezőtúron rengeteg elfogyott. A fehér mintás anyagokat általában köténynek használták, inkább a magyar lakosság viselte. 1950-ig, férje haláláig géppel mintáztak. Az 1950-es években termékeiket KTSZ keretében állították elő. Földművesszövetkezeti boltokban, népboltokban, állami áruházban kerültek értékesítésre. Az 1930-as évek elejéig Kovács Miklós kékfestő dolgozott még Félegyházán, a Deák Ferenc utcában. Kiskőrös (1963. Velics József 51 éves. Damjanich u. 22.) Dunaföld váron apjánál, Velics Lászlónál tanulta a mesterséget, négy év után szabadult fel. Nagyapja is festő volt, négy fia közül három lett festő Földváron, ketten nevüket Velisnek írják. Kiskőrösön Kindtneréknél — segédként — 1930 körül dolgozott, majd 1934től folyamatosan műhelyvezetőként állt munkában. Itt egy kupa a szabadban, egy pedig a mángorlóban volt építve. 239