Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Vastagh G.: Adatok a késő avar kori vaskohászat ismeretéhez
ABC Fe 2 0 3 34,54 55,05 41,48 (ebből számított vastartalom) 27,10 38,50 29,01 Si0 2 52,32 34,21 38,55 MnO — — 1,86 A1 2 0 3 1,38 — 11,20 CaO 2,51 3,09 3,74 Izzítási veszteség (kötött víz stb.) 5,01 5,44 2,62 A C mintában 0,19% P2O5 és 1,24% K 2 0 is volt; a másik két mintában ez nem lett meghatározva. A = hematittartalmú, homokszerű anyag ; B = limonit (barnavasérc) ; C — hematitszerű. A minták olyan kicsi egyedek, hogy azok összetételéből biztos következtetéseket nem lehet levonni. Annyi bizonyos, hogy az A-val, és alighanem a C-vel is azonos alacsony vastartalmú érc a bucaeljárásos kohósításra nem alkalmas; a B vastartalma már megüti ezt a mértéket. A C jelű minta Mn-tartalma talán még éppen megüti azt a mértéket, ami egyes kohósítási folyamatoknál kívánatos, és így azt talán felhasználhatták, esetleg adalékként. Természetszerűleg felmerül a kérdés, honnan származtak az ércek, amelyeket itt kohósítottak. (Ez a kérdés egyébként a más korszakokból eredő, többi nyugat-dunántúli kohóhelyre is áll — hiszen a Nyugat-Dunántúlon felhasználható vasérc-előfordulás nem ismeretes; a kis felsőcsatári magnetittelep érce a bucakohósításra nem volt alkalmas.) Ez a kohászattörténészek előtt sokáig titokzatos kérdés csak a legutóbbi években oldódott meg. A felsőpulyai medencében (Oberpullendorf-Burgenland ; nevezik Landseer Bucht-nak is) igen nagy számú, kisebb-nagyobb (bár a mai fogalmak szerint: kicsi), lencse alakú vasérctelep van, amelyeket a régiek javarészt leműveltek. 3 Egészen bizonyos, hogy az érceket a kohósításhoz innen hozták, és az érc szállítása mindig kisebb nehézséggel járt, mint a nagy tériméjű fa vagy az érzékeny faszén szállítása. Bizonyosra vehető egyébként, hogy a Nyugat-Dunántúl többi ismert kohóhelyének az ércbázisa is a felsőpulyai érctelepek voltak. A helyszínen talált salakok összetétele a következő volt (%-ban) : A B C D Fe 2 0 3 Si0 2 MnO AI2O3 CaO A, B és D teljesen megolvadt salak volt (Laufschlacke) ; C ún. zsugorsalak. Az összetételük mutatta azt a bucaeljárásra jellemző tulajdonságukat, amire már más helyen rámutattam 4 : a salakok vastartalma fordítottan aránylik azok kovasavtartalmához, vagyis a nagyobb kovasavtartalom (ún. „savanyú" érc feldolgozása) javítja a vaskihozatalt. 56,48 50,74 43,58 46,09 29,30 35,92 35,14 34,99 nyom 0,95 nyom 1,70 10,03 11,77 12,28 8,62 4,15 1,53 4,02 9,05
