Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Környei A.: Zsitvay Lajos frontnaplója

azonban a pótkeretek továbbra is a városban, és más egységek pótkeretei a megyében működtek és Sopronban, valamint Sopronnyéken orosz és szerb hadifoglyok tömegei dolgoztak. Állandó volt tehát a város és a csapatok, a hátország és a front közötti forgalom, a két terület eseményei, mozgalmai kölcsönösen hatottak egymásra, erősítették egymást. Különösen jelentős lesz ez, amikor mindkét területen egyaránt tartózkodnak a forradalmi Oroszországot megjárt volt hadifoglyok. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között az osztályharc, a forradalmak szempontjából is sorsdöntő jelentőséggel bír a frontra hurcolt katonaság magatartása, politikai fejlődése. Hiszen majd a front összeomlása után ezek az óriási katonatömegek mind Sopronon keresztül térnek haza, ami a polgári fórra- ' dalom napjaiban állandó nagy katonatömegek jelenlétét eredményezi a városban, s e tömegek leszerelése után is a tisztikarok szinte teljes állománya s a legénység nagy része is a soproni munkanélküliek amúgy is nagy tömegét duzzasztja. Ezek a munkanélküli volt frontkatonák és tisztek kalandokra és osztálytudatos politikai cselekvésre egyaránt képesek. A forradalmak soproni történetében meghatározó a katonaság magatartása. A polgári demokratikus forradalom időszakában a frontról hazatért katonaság szervezkedése, a kommunista többségű katonatanácsok létrejötte és tevékenysége a forradalom továbbfejlesztésének fő mozgatója ugyanúgy, mint ahogyan a volt tisztek mozgalmai hívják életre a legveszélyesebb ellenforradalmi zendüléseket mind a polgári, mind a proletárforradalom idején és valósítják meg a fehér rémuralmat. Ezért gondoljuk, hogy nemcsak filológiai értelme van annak, hogy Zsitvay naplójában kutatjuk az ilyen jellegű megjegyzéseket, hanem azt reméljük, hogy segítik megérteni a katonaság politikai magatartásának kialakulását. Az ilyen részek közlése mellett nagy teret adtunk a front hétköznapi életét leíró részeknek is, hogy részben a frontéletről, részben a naplóíróról teljesebb képet alkothassunk. Az egyes napok bejegyzéseit kihagyás nélkül közöljük. Ennek előrebocsátásával nem tartottuk szükségesnek a kihagyások külön jelzését sem, a bejegyzések dátumának közléséből derül ki, hogy mikor, hány napi bejegyzést hagytunk ki a közlésből. Néhány hosszabb kihagyás esetében lábjegyzetben közöljük a kihagyott rész rövid tartalmát. A napló első lapján csak a naplóíró nevét találjuk: Zsitvay Lajos szkv. M. kir. 4. honv. táb. ágyúsezr. 2. üteg Ezután következik az első szövegoldal, a baloldalt hagyott margóra írott dátumokkal és a kilőtt lövedékek számával. A napló bejegyzése igen apró és sűrű soros írással íródott. Ugyanígy következnek a többi oldalak is. Az első oldal felső soraiban címként írva: 268