Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Lengyel Á.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VII.9
Hazai viszonylatban persze ekkor még nem lehetett számítani forradalmi jellegű helyzet kialakulására, de a szervezett munkásság mozgalmainak növekedő ereje és intenzitása a fejlemények ilyen irányú kibontakozását jelezte. Barsi József helyi lapja, a Népakarat ugyan korántsem tükrözte ennek a folyamatnak egyes szakaszait, fontosabb állomásait (jellemző, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitöréséről és alapvető kihatásairól sem tett említést), de a Testvériség, a győri munkásság új hetilapja ebben a periódusban már hűen tájékoztatta olvasóit a történtekről, sőt nemegyszer olyan harcias hangulatban, hogy a népellenes kormányzat cenzúrája több cikkét nem engedte megjelentetni. Pedig 1918 tavasza győri vonatkozásokban is bővelkedett a mozgalmi élet eseményeiben. Március 23-án pl. a gyárak munkássága este felvonult a városháza elé, és a 30 főnyi bizalmiférfi-testület a helyi MSZDP vezetőségével együtt felment a polgármesterhez, hogy a közélelmezés megjavítását, a hadiasszonyok nyomorának megszüntetését követelje. — „A küldöttség tanácskozásának eredményét Wajdits Béla párttitkár ismertette lent, a városháza előtt már türelmetlenül váró hatalmas néptömeggel, amely bizony érthető elégedetlenséggel vette tudomásul a polgármester válaszát. Izzó hangulatban indult meg a tömeg a Marseillaise hangjai mellett a Baross úton végig, éltetve a választójogot, a békét, kenyeret és jogot követelve." 43 Április 7-én a győrújvárosi szociáldemokrata pártszervezet tartotta meg értekezletét, mely alkalommal felhívást adott a következő szöveggel: „Munkások! Munkásnők! A háború és az ezzel járó rémségek még folynak szemeink előtt, de itthon a front mögött a munkásság ellenségei már erősen dolgoznak, hogy a munkásoknak a jogért, bérért és kenyérért folyó küzdelmét megakadályozzák." Ez a felhívás plakát formájában a házak falain is megjelent. 4 ' 1 — Egy héttel később a győrszigeti pártszervezet is hasonló értekezletet akart tartani, de ennek megrendezését a városi rendőrkapitányság megtagadta. — Amikor azonban április 22-én országszerte zajlottak le a tüntetések a béke érdekében és a demokratikus választójog megvalósításáért, a győri hatóságok sem zárkózhattak el a tervbe vett népgyűlés megtartásának engedélyezése elől. A hivatalos jelentés erről többek között az alábbiakat közölte: „A felvonult munkásság a nagy sár miatt nem a vásártéren, hanem a Pénzügyi palota előtt, a Vilmos császár úton helyezkedett el, s az egybegyűltek nagy számára tekintettel (kb. 8000-en voltak — L. A.) 3 csoportra oszlott, melyek mindegyike előtt egy-egy szónok, név szerint Wajdits Béla, Horváth János és Bécsi István egy időben tartotta meg előadását; majd az idegen ajkúak előtt Michel Károly németül ismertette a napirendet. — ... Bécsi beszédében jellemzőnek találtam azt a kijelentést, hogy a munkásság ezúttal utoljára intéz szervezett demonstrálással figyelmeztetést a kormányhoz, ha azonban ennek hatása alatt sem fogja a parlament a választójogot törvénybe iktatni, akkor a munkásság úgy fog tüntetni, ahogyan akar, melyért a pártszervezet sem vállal felelősséget." 40 Valóban jellemző volt ez a megnyilatkozás a győri, elsősorban a vagongyári és az ágyúgyári munkásság hangulatára, elszántságára, és egyben úgy is lehetett értelmezni, hogy a dolgozó tömegek elkeseredésükben szerte az országban már odáig jutottak, hogy végső szükség esetén a legszigorúbb retorziók alkalmazása ellenére is érvényt fognak szerezni akaratuknak. A belső rend fenn43 MMTVD V. 130—131. 44 Merényi L., Megyénk munkásságának harcai ötven évvel ezelőtt. (Kisalföld, 1968. máj. 1-i sz.) 45 GySmL:l. Főispáni iratok. 1298/1918. 256
