Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Lengyel Á.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VII.9

Rendbontások, zavargások nem történtek, de azt a Népszava említett tudósítása is kiemelte, hogy a győri munkásság még a harmadik napon, hétfőn reggel is teljes munkaszünetet tartott. Nem hagyta magát félrevezetni azzal a híreszteléssel, hogy a pártközpont Budapesten már megszüntette a sztrájkot. a városi villamos üzem pedig mindennek demonstrálására másfél órás áramszünettel válaszolt. A munka felvételére csak kedden reggel került sor, de a gyári dolgozók hangulatának feszültsége alig csillapodott, persze nemcsak Győrött és a megyében, hanem országszerte. — Az illetékes kormányhatóságok, elsősorban a belügyminisztérium ezért fokozott figyelemmel kísérte a fejleményeket és azzal egyidejűleg, hogy hangsúlyozta hivatalos megnyilatkozásaiban, hogy egyre inkább magáévá teszi a szociális kérdéseket és nem kíván elzárkózni a munkásság jogos követelései elől, amennyiben azok élelmezési, szervezési vagy bérproblémákkal állnak összefüggésben, a megismétlődő munkabeszüntetések és tüntetések miatt kiadta részletes utasításait a szükséges óvóintézkedések foganatosításával kapcsolatban. Győr megye és város főispánja is ezek nyomán bizalmas körlevélben tájékoztatta a polgármestert és a főszolgabírókat a kialakult helyzetről, amelyben lényegében az alábbiakat emelte ki: az újabb munkásmozgalmak és zavargások az állammal és a társadalommal szemben most már egyenesen hatalmi kérdéssé váltak. Annak ellenére, hogy az MSZDP pártvezetőségén belül nagyok az ellentétek, a szocialista szervezetek központi irányító tényezőinek olyan irányú aknamunkája észlelhető, amely a meglevő társadalmi rend, a hadsereg és a háború folytatása ellen izgat tervszerűen. így az államhatalom legfontosabb rendészeti és biztonsági feladata most az, hogy a mögöttes országrészekben folyó üzelmekre teljes világosságot vessen, azok személyi, anyagi vonatkozású titkos összeköttetéseit kinyomozza és a lehetőségekhez képest megsemmisítse. „Szükséges ennélfogva, hogy a rendőrhatóságok a szociális téren megélénkült mozgalmakat a legéberebb figyelemmel kísérjék,... és az esetre, ha a nép az erőszakoskodás terére lép vagy nyílt lázadásban tör ki s büntetendő cselekményeket követ el, a megzavart közrend és közbiztonság helyreállítására azonnal a legnagyobb eréllyel minden intézkedést megtegyenek."

42 Az MSZDP pártvezetőségi soraiban valóban nagy zűrzavar uralkodott ebben az időszakban. — Ugyanakkor természetesen legkevésbé sem volt irigylésre méltó a reakciós Wekerle-kormány helyzete, hiszen a frontveszteségektől és a monarchia sorozatosan elszenvedett hadműveleti kudarcaitól eltekintve, hétről hétre fokozódó belső bajokkal, a belpolitikai viszonyok további kiéleződésével kellett számolnia. Csupán egy-két problémáról kívánok itt említést tenni. A Pétervárott folytatott tárgyalások értelmében pl. jelentősen emelkedett az Oroszországból hazaszállított polgári internáltak száma. Általuk az elégedetlenek tábora szaporodott, és közreműködésükkel még inkább fennforgott annak a valószínűsége, hogy az új „államfelforgató eszmék" a hazai munkásság soraiban is jó talajra találnak. — A keleti front mögötti volt orosz területek ipartelepein idegen nemzetiségbeli munkások, tehát „megbízhatatlan elemek" dolgoztak, akik már korábban is államellenes mozgalmakat szítottak Magyarországon. Ezek nemcsak szemtanúi voltak az orosz forradalomnak, hanem egyúttal megismerték azokat a nagyon is bevált eljárásokat és módszereket, amelyekkel az orosz proletárok forradalmi céljaikat megvalósították. 42 GySmL:l. Főispáni iratok. 22/1918. biz. 255