Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Lengyel Á.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VII.9

ADALÉKOK A GYŐRI MUNKÁSMOZGALMAK TÖRTÉNETÉHEZ VII. Amikor 1914 nyarán kitört az első világháború, a munkásosztály legelszántabb harcosai, a számtalanszor beígért, de meg nem adott általános titkos választójogért vívott szívós küzdelem legagilisabb szervezői is érthetően számoltak azzal, hogy e fordulattal nemcsak a parlamenti választások előkészületei szakadtak meg véglegesen, hanem — legalábbis a hadműveletek kezdeti szakaszában és a harctéri sikerek periódusának letűnéséig — a mozgalmi élet területén sem várhatók jelentősebb események. A rendkívüli állapot ugyanis alapvető változásokat vont maga után, a belpolitikai kérdések és viszonyok szükségképpen háttérbe szorultak, mindent a hadviselés, a katonai érdekek szolgálatába kellett állítani. A gyárak hadiüzemekké váltak, a nélkülözhető munkaerőket haladéktalanul a frontra vezényelték, az egész termelést a központi hatalmak háborús gépezetének, stratégiai elgondolásainak megfelelően kellett átállítani, illetve megszervezni. Egymást követően léptek érvénybe a mindennapi élet legkülönbözőbb vonatkozásait szabályozó háborús törvények, katonai jellegű rendszabások, arról nem is szólva, hogy a belső rend és fegyelem fenntartása, esetleges tüntetések vagy szabotázsakciók megakadályozása érdekében a legsúlyosabb megtorlásokat tartalmazó intézkedések láttak napvilágot. Jellemző, hogy a hadüzenet napjaiban Győrött éppen folyamatban levő sztrájkot, amelyet a szobafestők és mázolok indítottak munkakörülményeik és bérezésük javítása érdekében, egyezkedések útján csakhamar be kellett fejezni (a munkavállalók 4 filléres órabér ja vitást harcoltak ki),

1 hogy a polgári lakosság különböző társadalmi rétegei között fennálló gazdasági, politikai és egyéb ellentétek kikapcsolásával országszerte, így tehát Győrött is, lehetővé váljék az egész magyar nép nacionalista egységbe történő forrasztása. A háborús kormányzat erre irányuló törekvései hamis jelszavak és népámító propagandaszólamok hangoztatásával nem is tévesztették el hatásukat, úgyannyira, hogy még az ellenzékben álló demokratikus pártok is felajánlották együttműködésüket, sőt soviniszta értelmű megnyilatkozásoktól sem tartózkodtak. A Barsi József által szerkesztett jobboldali szociáldemokrata hetilap, a győri Népakarat pl. augusztus 9-i számában „Világháború a kultúráért" című vezércikkében — többek között — az alábbiakat közölte: „Lángba borult az egész Európa. Lángba borította az ázsiai barbárság és a francia hitványság, amely orozva betört az európai területekre. Kitört a világháború, amelytől pedig anynyira irtózott, rettegett és megborzadt minden európai kultúrember. — A szlá1 Na (1914) 30. és 32. sz. 239