Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Gecsényi L.: Győr városa 1526 után

Konkrét adatok hiányában — amelyeket talán valaha a bécsi és pozsonyi levéltárakból lehet pótolni — feleslegesnek érezzük találgatásokba bocsátkozni a külvárosok, illetve az egyes városrészek sorsát illetően. Nem kétséges azonban az, amit az eddigi kutatások alapján megállapíthatunk: a győri váralja megerősítéséről szóló döntések voltak az elindítói és egyben betetőzői megsemmisülésüknek.

44 A Szent Domonkos-, a Szent Benedek- és Szent Gotthárd-templomok, a Szent Adalbert-prépostság épületeit, az új erőd falain kívül (vagy éppen a falak vonalába) esvén, sorra lebontották és köveiket a későbbiekben az építkezéseknél felhasználták. A kőből épült plébániatemplomok pusztulásával eltűntek az őket körülvevő — fából, vesszőből, földből épült — külvárosi települések állandó magjai, s ezzel a következő évek sorozatos rombolásai után a települések már nem újhodtak meg többé.

45 A hajdani Királyfölde mezővárosról az 1592-ben készült püspöki urbárium már mindössze ennyit tud: „Vannak szántóföldek, amelyeket közönségesen Királyföldének neveznek. Ezeket a győri katonák bírják, az ő kezükből kell majd visszaszerezni."

46 1556-ban és 1557-ben a rendek továbbra is fokozott jobbágyi közmunkát szavaztak meg Győr erősítésére, de a tényleges igénybevétel — mint ezt többször panaszolták — lényegesen meghaladta a megajánlott 14 napot.

47 A török veszély fenyegető hatása alatt gyorsan elkészült erődítmények ideiglenes voltának tudatában a királyi várépítő mesterek és építészeti felügyelők időközben tovább dolgoztak a végleges bástya- és falrendszer tervein. Az 1559 táján, Pietro Ferabosco munkája nyomán elkészült elképzelések a fabástyás és földtöltéssel erősített falrendszer olasz típusú továbbfejlesztését, kő- és téglaerődítménnyé való átépítését tűzték ki célul. Az 1559. évi pozsonyi országgyűlésen Ferdinánd király előterjesztésére legsürgősebben megerősítendő nyolc vár között említette Győrt. Miksa király a rendek által a királyné számára megajánlott ajándék összegét adta át Győr építési költségeire.

48 Az 1560-ban megkötött török béke éveiben F. Benigno és B. Gabelli irányításával folytatódott a korszerűsítés. A Rába és Rábca által határolt Szigeten megindult a téglaégető kemencék felállítása. A tízezer számra készített téglákból olasz kőművesek vezetésével munkások százai építették a falakat, Az építkezések felülvizsgálatára kiküldött biztosok 1561-ben már a vár jelentős kiépüléséről számolhattak be. Ez időre elkészültek a bástyarendszer alappilléreit alkotó bástyák, s a további' tennivalót elsősorban a falak magasítása, a talaj egyenetlenségeinek eltüntetése, az ún. górvédek (ágyútelepek) megépítése. a várfalak mögötti területek házaktól való megtisztítása jelentette. Ezt a folyai 44 Takáts S., Rajzok a török világból. II. k. (Bp., 1915) 60—61. 1. 45 A középkori templomok, mint településmagvak, kulcsszerepére a török hódoltság idején, Győr környékén, utaltam az 1975 májusában Székesfehérvárott tartott településtörténeti konferencián tartott korreferátumban. Megjelent VE AB Értesítő 1976. II. 46 Győri Püspöki Levéltár Capsa Y. fasc. 2. 1595. évi urbárium. 47 Magyar Törvénytár 1526—1608. évi törvénycikkek. (Bp., 1899) 1556:10. te. és 1557:6. te. 48 Magyar Országgyűlési Emlékek szerk. Fraknói Vilmos IV. k. (Bp., 1876) 168. és 216. 1. 205