Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Gecsényi L.: Győr városa 1526 után
tését. 32 Egy esztendő múltán Várday Pál helytartó Győr városához intézett levelében már az erődítések előrehaladásáról írt. 3 ' 5 Ezzel egyidőben jelentősen megnövelték a vár és a város helyőrségét. Az állandóan itt állomásozó csapatok zömét továbbra is a könnyűlovasság és gyalogság alkotta, délszláv és magyar nemzetiségű tisztjeivel. Előbbiek közül nem egy 1526-ban, Bakits Pál csapataival került Magyarországra, s vezére halálát követően is Győrben maradt. Ezekben az években sorra említik Dely Dámján, Medovyth Márk, Jakosyth Ferenc, Kucsyth János, Vajda Tódor, Okovyth János győri huszártiszteket. A délszláv katonáknak külön tábori papjuk is volt Gowattyan János presbiter („rascian") személyében, akit 1555-ben említettek először. 34 A vár védelmére időről időre egyes főurak is küldtek királyi parancsra katonákat. így 1544-ben Révay Ferenc nádori helytartó több hónapon át 50 lovast tartott a várban. 1546-ban Eberstarfi Rainprecht (Runipertus Graf zu Tyrnstain von Eberstarfi) győri főkapitány jelentette Nádasdy Tamásnak, hogy Győr megerősítésére 300 huszár érkezett. 1552-ben Khynigsperg Honorius főkapitány 200 német gyalogos érkezését adta hírül. 35 1549-ben a vár őrsége már 400 könnyűlovas és 220 gyalogos hajdú, s ez a szám évről évre gyarapodott. 1555-re a katonaság létszáma kis híján megduplázódott, elérte a 900 fős összlétszámot: 500 lovas, 300 gyalogos, 100 naszádos és 13 tüzér. 36 Egy-egy nagyobb hadjárat idején — mint pl. 1543 szeptemberében — több tízezer főre is felduzzadt a Győr környékén gyülekező katonai tábor létszáma. Az állandó helyőrség számának növekedése mellett még továbbra is szükség volt a polgárság őrszolgálatának igénybevételére. Mint 1559-ben említik, valamennyi polgár köteles ilyen őrszolgálatot teljesíteni, s ez alól még rendkívüli esetben sem adtak felmentést („pro defensione et communi tutela capitum suorum in vigilis et excubiis nocturnis in hac tempestate subire debent"). 37 A várban, illetve a városban állomásozó csapatok feladata mindenekelőtt, a vár védelme mellett a megye déli részén portyázó török csapatok támadásainak visszaverése és megelőzése volt. Ilyen eset történt 1542-ben, amikor — mint a Verancsics-krónika írja — „az terekek megrablák farsangban Gyéri Szentmártont, az magyarok Kápolnay Ferenccel utánnok menvén és őket érvén mind levágák fekvőhelyeken, az rabokat tülek kiszabadíták". 38 1546 nyarán Deli bég 30 lovassal Székesfehérvárról Győr határáig hatolt, s rabokkal, zsákmánnyal megrakodva indult hazafelé. Fehérvár előtt a győri lovasság — Zolthay István, V 32 MTA Kézirattár Czech gy. 15/111. 68. sz. 33 R. Kiss I., A magyar helytartótanács I. Ferdinánd korában és 1549—1551. évi leveleskönyve (Bp., 1908) CXXXIX. 1. 4. jegyzet. 34 GySmL:l. GyKHL Felvallási jzkv. II. k. 12., 13., 27—28., 71., 136., 221., 236. lapok. A rác pap fizetését 1573-ban és 1591-ben is említik. Ez utóbbi évben azonban a kormány eltörölte a fizetést, mivel már kevés rác katona volt Győrött. Ld. Villányi Sz., i. m., 63. 1. 35 R. Kiss I., i. m., 336. 1. XXVI. sz.; OL E 185 Archívum fam. Nádasdy olissiles Honorius de Khynigsberg levele Nádasdy T.-hoz 1552. VII. Egyháztört. Emi. IV. k. 471. 1. 36 Jenéi F., i. m. 126. 1. 37 GySmL:l. GyKHL Felvallási jzkv. II. k. 108. 1. 38 Verancsics A., összes Munkái II. k. (Pest, 1857) 84y 1. 203
