Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Gecsényi L.: Győr városa 1526 után
sának egyes részeit. 23 Bakits számára a legfontosabb nem a török pusztítások eltüntetése, a károk helyreállítása, hanem minél rövidebb idő alatt minél magasabb jövedelem kicsikarása volt. Győri és rárói udvarbírái (Bakits már 1526 óta birtokolta Héderváry Ferenc szigetközi falvait) nemcsak a püspöki birtokon, hanem az egész megyében és a városban rendkívüli adókat vetettek ki a lakosságra, szőleiket leszüretelték, boraikat elvették, rétjeiket lekaszálták. A török pusztítás után épen maradt házakat lerombolták. Győrben Bakits katonái a lakosságot kikergették házaikból s helyükre maguk költöztek, miközben ellátásukról is a polgároknak kellett gondoskodniuk. 24 Hiába intette meg Ferdinánd király ismételten Bakits Pált, a szabad rablás éveken át folyt, s az 1535. évi királyi adóösszeírás Győr városáról csupán annyit tudott feljegyezni, hogy sem a káptalani, sem a Bakits- (volt Héderváry és püspöki) részeken adóztatható porta nem volt, mert a lakosok kamrákban és pincékben éltek. Hasonló volt a helyzet a királyföldi külvárosban is. 25 1537-ben, amikor a török ellen vívott eszéki csatában huszárai élén Bakits Pál esett, testvére, Péter követte őt a birtoklásban. Rövid, kétéves uralma további romlást hozott a városra. Az országban dúló polgárháborúnak „véget vető" váradi béke után előbb Bakits lovasai rontottak a János-párti főúr, Enyingi Török Bálint pápai várára, majd válaszul ő és csatlósai — Báthori Bonaventura András vezetésével, a tatai várnagy segítségével — több mint 1500 fő, 1538 márciusában meglepték Győrt, s teljesen kifosztották a váralját, a külvárosokat. A kár, amelyet okoztak, óriási volt, hozzávetőlegesen 25 000 aranyforintra rúgott. A pozsonyi káptalan kiküldött biztosai által felvett kárjegyzék is jelzi a pusztítás és rablás mértékét. A váraljai városrész központjában, a Szent István utcában 19 ház égett le, tulajdonosaikat 1360 aranyforint kár érte. A tűzben elpusztult a Szent Istvántemplom utolsó harangja, s a katonák széttépték a város privilégiumait. 26 Tekintettel a pusztulás méreteire, Ferdinánd király a következő három esztendőre mentesítette a püspöki és káptalani javakat (így Győrt is) az adófizetés alól. Az 1541-es adóösszeírás a káptalani városrészben mindössze 13 fizetőképes portát, a Bakits-tulajdonban levő városrészekben 3 Va portát írt össze, megjegyezvén, hogy a többi a török csapatok és Török Bálint csatlósainak támadásai során elszegényedett. Az összevetés a negyedszázaddal előbbi állapotokkal (a káptalani városrészekben 156 adófizető porta) önmagában mutatja a várost ért csapások súlyosságát. 27 Az állandósult fosztogatások, törvénytelenségek miatt a király 1538 januárjában a püspökségi birtokok jövedelmét a Bakits családtól visszavonta és Újlaki Ferenc választott győri püspöknek, királyi kancellárnak adományozta. Több 23 Paksy Balázs győri püspök halála után Mária királyné Héderváry Istvánra ruházta a püspöki jövedelmek kezelését (Héderváry okit. II. k. 4. sz.), majd 1528-ban Ferdinánd király Hoffmann János ausztriai kincstárnoknak zálogosította el a püspöki jövedelmeket 16 000 forintért. Ezt követően Thurzó Elek lett a zálogbirtokos. (Egyháztört. Emi. II. k. 465. sz.) Bakits Pál adományozására MTA Kézirattár Czech gy. 15/111. 21. sz. 24 MTA Kézirattár Czech gy. 15/111. 21. sz. 25 Ferdinánd király figyelmeztető levele Bakitshoz (Prága, 1531. június 24.) GyKML Cth. II. N. 48. Az adóösszeírás GySmL:l. Filmgyűjtemény. Dikális összeírások 1535. 26 Bakits Péter és Enyingi Török Bálint összetűzésére Bedy V., A győri vár ... 145. 1. ; Boroh-i (Baráti?) Jakab panasza a pozsonyi káptalan előtt: GyKML Cth. IX. N. 674.; A pusztítás kárjegyzéke: GySmL:l. GyKHL Lad. 20. fasc. 60. N. 3581. 27 Az adómentességről MTA Kézirattár Czech gy. 15/III. 54. sz. Az adóösszeírás GySmL:l. Filmgyűjtemény Dikális összeírások 1541. év. 201
