Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Gecsényi L.: Győr városa 1526 után
A bizonytalan, zavaros idők betetőzéseként azonban további komoly megpróbáltatások vártak Győr lakosságára. Az 1529. évi, Bécs elleni török hadjárat hatalmas seregének felvonulása végigpusztította a Buda—Győr—Bécs hadi út vidékét. A város egész környéke — kelet felé: Gönyü, Szentvid, Szentmiklósalapja; a Mosoni-Dunán túl: Tákó, Révfalu, Űjfalu, Vének, Szőgye — pusztasággá változott, s még két év múltán is elhagyatottan állt. 19 1529-ben a győri vár megerősítésével — a legújabb kutatások szerint — a királyi hadvezérek által készített tervek nem is számoltak. Buda, Fehérvár, Esztergom, Komárom, Visegrád élelemmel és lőszerrel való ellátását jelölték meg célként, de az előkészületek lassúsága miatt e tervek sem váltak valóra. Nyilván a vár gyengesége is közrejátszott abban, hogy az augusztus végén Magyarországra érkező cseh gyalogos segélyhadakkal elsősorban Óvárt és Pozsonyt erősítették, így a török támadás előtt röviddel kinevezett várparancsnok, Lamberg Kristóf célszerűbbnek vélte, ha az őrséget visszavonja és Bécsbe vonul. A vár és a város alatt elvonuló török sereget a rábai átkelésben azonban Bakits Pál huszárjai megzavarták. 20 Ez a rövid csetepaté lehetett az az esemény, amelyet Kjatib Cselebi török történetíró így ír le: ,,A 935.-ik évben (1529), amikor Szulejmán szultán Bécs vára ellen ment, ennek (ti. Győrnek — G. L.) lakosai nem hódoltak meg, ezért a sáhi parancsára széltében ágyúzták és külvárosa ekkor elégett, innen nevezik Janik néven. Abban az időben még csak kis palánka volt, de azután igen erősen megépítették." 21 Az említett tűz alapos pusztítást végzett, olyannyira, hogy még évek múltán is — 1534—36-ban — rendre szerepelnek a törökök által felégetett házak a város minden pontján. (Szent Erzsébet és Szent István utcák, Kocsi utca; a külvárosokban: Szent Benedek utca, Gyüké utca.) Ekkor pusztult el a lángokban a ferencesek Szt. Erzsébetről elnevezett kolostora és temploma. 22 A török támadásnál is súlyosabb következményekkel járt azonban a város számára, amikor 1530-ban Ferdinánd király a pártjára állt Laki Bakits Pálnak és családjának adományozta a győri püspökség jövedelmeit, s közte Győr váro19 A pusztulást — a dikális összeírások alapján — elemzi és bemutatja Bakács I., A dikális összeírások c. tanulmánya A történeti statisztika forrásai c. kötetben (Bp., 1957). 20 Rázsó Gy., Az 1529-es török hadjárat stratégiai problémái HK 1976/1. sz. 17. 1. részletesen foglalkozik a török támadás elhárítására tett védelmi intézkedésekkel. — Lamberg Kristófot Bedy V., idézett tanulmánya (A győri vár...) már 1527-től Győr vára kapitányának tartja, noha erről a források nem szólnak. Sokkal inkább látszik valószínűnek, hogy Lamberget a Hoffmann-féle zálogos időszakban (ld. alább), a meginduló török támadás hírére nevezték ki Győrbe, hiszen addig a vár sem játszott komoly szerepet. — Bakits Pál lovasainak támadására Rázsó Gy., i. m., 27. 1. 21 Kjatib Cselebi munkáját közreadták a Török—Magyarkori Történelmi Emlékek II. oszt. írók. Török történetírók, ford. Karácson Imre (Bp., 1916) III. köt. 1566— 1659. Győr ostromáról a 223. lapon. — A káptalani felvallási jegyzőkönyvek által használt kifejezések (pl. „per ignum Thurcarum desolatum) is határozottan megerősítik, hogy a váralját a törökök gyújtották fel. — Sajnálatos, hogy Lengyel A. a tárgyalt korszakot is érintő tanulmányában az 1529-es hadjárat előzményeit és lefolyását illetően számos pontatlan és nem kellően ellenőrzött adatot fűz egybe, s így erősen torzítva mutatja be ezeknek az éveknek a történetét. Lengyel A., A középkori Győr. Győr. Vt. 103—104. 1. 22 A Szt. Erzsébet-kolostor 1529-ben történt pusztulására vonatkoztathatók egyértelműen egy 1535. évi felvallás szavai: „ad latus cimeterii claustri S. Elizabeti situm annis superioribus per ignum Thurcarum desolatum" (GyKML Cth. X. N. 797.). 200
